Az első EKG-vizsgálat kutyán (1888)

Jimmy with electrodes (Source: Wellcome Collection)

Ha egy kardiológus állatorvosnak egyetlen diagnosztikus eszközzel kellene dolgoznia, vajon mit választana? Adrian Boswood játszott el ezzel a gondolattala Veterinary Record (2013. 172, 678-682.) hasábjain, és arra jutott, hogy nehéz lenne a jó öreg sztetoszkóp és az echokardiográfia között választani.

A szív és a vérkeringés megismerésére vonatkozó vizsgálatok eleinte elkerülhetetlenül az állatok életét követelték. Részben így volt ez a katéteres vizsgálatok úttörője, J. B. Auguste Chaveau francia állatorvos esetében is, aki az 1850-es évek végén kollégájával, Etienne Marey-vel lovakon végzett jelentős élettani felismerésekre vezető összehasonlító vizsgálatokat és kísérleteket.

A klinikai diagnosztika nem élhetett ilyen módszerekkel. Marek József 1902-es könyvében még csak a szívtáj megtekintésével, tapintásával, kopogtatásával és hallgatózással közelített a problémákhoz, hiszen a Rene Laennec által 1816-ban felfedezett sztetoszkóp volt az egyetlen vizsgálóeszköz.  Hutÿrával közösen írt belgyógyászat könyvük 3.,  angol kiadásában azonban már kimerítően írt a szívbetegségekről, és a vérnyomásmérő és a kimográf is szerepelt a diagnosztikai fegyvertárban. Érverésgörbéket közöltek, elemezve az ezekről leolvasható kóros jelenségeket. Mindezzel beírták nevüket az állatorvosi kardiológia úttörői közé.

1888 hozott jelentős fordulatot, amikor Augustus D. Waller a British Medical Journalben közreadta a szív elektromotoros aktivitására vonatkozó vizsgálatainak első eredményeit, amelyeket többek között kutyája, Jimmy elektrokardiográfiás vizsgálatával támasztott alá. (A kép forrása a Wellcome Collection.) Bár az 1910-es évektől alkalmazták az állatorvoslásban is, az EKG csak az 1950-es években került be – David K. Detweiler javaslata alapján – a szívbetegségek alapvető diagnosztikai protokolljába.

A következő új lehetőséget Röntgen 1895-ös felfedezése nyomán a szív helyzetéről, méretéről pontosabb képet biztosító radiológiai vizsgálat jelentette, ám az így nyert kép statikus volta, illetve a folyadék és a lágy szövetek megkülönböztetésének nehézsége miatt nem jelentett akkora áttörést a kardiológiában, mint az 1970-es évektől az echokardiográfia. Ez egyszerre szolgáltat morfológiai, funkcionális és hemodinamikai információkat, és egyre tökéletesedő eszközeivel, a számítógépes támogatással, valamint azzal az előnnyel, hogy éber állaton, sugárterhelés nélkül végezhető igazi 21. századi módszer.

Orbán Éva

Eredeti megjelenés: Orbán Éva: Az első EKG-vizsgálat kutyán (1888). Magyar Állatorvosok Lapja, I 2019. 141. 9. 514.