Három rektor

Kovács Ferenc, Várnagy László és B. Kovács András rektorok a klubban

1959 és 1990 között rektorként vagy rektorhelyettesként fontos szerepet játszott az Állatorvostudományi Egyetem életében, fejlődésében Kovács Ferenc, Várnagy László és B. Kovács András, akit a klubban egymás mellett látunk. 1975-ben a Magyar Állatorvosok Lapja hasábjain közös cikkben foglalták össze az előző három évtized eredményeit.

A háború után alapvető feladat volt az állatorvos-létszám emelése „a nagyüzemi állategészségügyi igényeknek megfelelő ütemben”. Az 500 hallgató mellett is kevés volt a végzettek száma: egy újdiplomásra 1974-ben 3,1 álláshely jutott. A nagyüzemi állattartás több kutatási, diagnosztikai, szaktanácsadói és gyógyítómunkát is adott. A „színvonal állandó emelése, az oktatási anyag folyamatos korszerűsítése, az önálló tanulásra, alkotó munkára, az ismereteknek aktív munkával történő elsajátítására való serkentés állandóan az egyetemi törekvések fókuszában állt”.

Jelentős fejlesztések valósultak meg: felépült a négy tanügyi épület (1974), az aula és a tornaterem. Az új, 340 férőhelyes kollégiumban már akkoriban 50–60 külföldi hallgató is lakott. A régi épületek felújítása és a műszerezettség javítása is fontos program volt. Ennek keretében jött lére az Elektronmikroszkóp és a Röntgen Laboratórium, és elkészült az új nyomda is, amelyben – többek között – az évkönyveket nyomtatták.

A képzési programban hangsúlyosan jelent meg a komplex élelmiszer-gazdasági szemlélet, és az állategészségügy gazdasági vetülete. Bővült a fakultatív tantárgyak köre, hogy a szakma sokrétű új igényeinek jobban meg tudjanak felelni. A bővülő külföldi munkavállalási lehetőségek és nemzetközi kapcsolatok az idegennyelv-oktatás szerepét növelték. A közéleti, társadalmi szerepvállalásra a hallgatókat – többek között – az egyetemi testületek munkájába történő bevonásukkal, az önkormányzatiság erősítésével készítették fel.

1950-től (1974 óta önálló osztály feladataként) szervezték a továbbképzéseket és a szakállatorvos-képzést. Emellett folyamatos volt a kutatás, és már az 1970-es évek elején a hallgatók 10–15%-a vett részt a Tudományos Diákköri munkában. Erre az időszakra tehető a nemzetközi kapcsolatok erősödése, különösen a bécsi és a hannoveri főiskolákkal.

Június 1-én emlékezzünk a képen középen ülő Várnagy Lászlóra, aki most lenne száz esztendős, s aki – mint egyik utóda Visnyei László mondta – „megbecsültségét és tiszteletét nem állami státusával vagy társadalmi funkcióival vívta ki, hanem emberi magatartásával, széles és mély klasszikus humán műveltségével, személyiségének gazdagságával…”.

Orbán Éva

 

Eredeti megjelenés: Orbán Éva: Három rektor. Magyar Állatorvosok Lapja, 2020. 142. 6. 322.