A Figyelő című üzleti hetilap négy éve ad közre felsőoktatási rangsort1 (az Oktatási Hivatal adatai alapján). Ebben nézzük meg az Állatorvostudományi Egyetem helyét.
A kiadványt Palkovics László beköszöntőjével indították, amit Hosszú Katinka pályaképe követ. Található a bevezető részben egy Fogalmi kisokos is a felsőoktatás szókészletéből, ami – tekintve a gyakori változásokat – igen hasznos nemcsak a felsőoktatásba készülőknek, hanem a “Bologna” előtt, gyökeresen más rendszert ismerő szüleiknek is. Hankó Balázs helyettes államtitkár interjúja következik “Rugalmasabb felsőoktatás – sikeres fiatalok címmel”. A Figyelő “A versenyképesebb felsőoktatás – 2021” című áttekintéssel már pedzegeti a rangsorok mindenkit izgató kérdéseit. Itt szerepel például öt indok, hogy miért érdemes felsőfokú végzettséget szerezni:
- “hosszú távú befektetés, a későbbi jobb életszínvonal záloga,
- a diplomások elhelyezkedése szinte biztosra vehető,
- a felsőoktatási tanulmányok könnyen elérhetők és bővíthetők,
- esély a külföldi tapasztalatszerzésre,
- a felsőoktatási tanulmányok hozzájárulnak a személyes fejlődéshez.”2
Hasznos tanács, hogy a képességeink, érdeklődésünk, életstílusunk mérlegelése mellett pontosan tájékozódjunk a valóságról. Mielőtt azonban megtudnánk, hogy melyek a legnépszerűbb képzőintézmények és szakok, még olvashatunk interjút az egyik “modellváltó”, a Miskolci Egyetem alapítványi kuratóriumi elnökével, Varga Judit igazságügy-miniszterrel; tájékozódhatunk a digitális oktatás aktuális kérdéseiről; megtudjuk, hogy a szakképzettség megkönnyítheti az egyetemre való bejutást; szó esik a diáktámogatások és -hitel növekedéséről.
A rangsorok adatainak forrásai: a felvételi adatbázis (Felvi 2020Á), a Felsőoktatási Információs Rendszer 2020-as adatai, a Diplomás Pályakövető Rendszer 2018-as adatbázisa (amely a megelőző évek több forrásból származó adatainak aggregátuma). Amint írják: “Az egyes rangsoroknál használt indikátorok 100-zal szorzott százalékértékeiből és a nem százalékos skálák 100-ra normált értékeinek átlagaiból egy összesített pontszámot képeztünk, ez szolgált a rangsorolás alapjául.” 3 Az indikátorok a következők voltak:
1. Bemeneti mutatók (a felvett hallgatók kiválósága)
- a felvett hallgatók pontátlaga
- a 400-nál magasabb pontszámmal felvettek aránya
- legalább egy tárgyból jeles emelt szintű érettségivel bejutottak aránya
- legalább egy nyelvből legalább komplex B2 (középfokú) nyelvvizsgának megfelelő nyelvtudás
- legalább egy nyelvből legalább komplex C1 (felsőfokú) nyelvvizsgának megfelelő nyelvtudás
- tanulmányi (vagy sport-) versenyért többletpontot szerzők aránya
2. Oktatói és intézményi jellemzők (oktatói kiválóság, regionális hatás, nemzetköziesítés)
- tudományos fokozatot szerzett oktatók, tanárok aránya
- kutatói státuszban foglalkoztatottak aránya az oktatói állományhoz képest
- első helyes jelentkezők közül a szomszédos és távolabbi megyékből jelentkezők aránya
- külföldi hallgatók aránya
- külföldön részképzésben résztvevők aránya
3. Kimeneti mutatók (munkaerőpiaci sikeresség)
- a végzettek havi bruttó átlagjövedelme
- a végzettek közül felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak aránya
Az Állatorvostudományi Egyetem helye a következőképpen alakul.
-
Vezető helyen áll az Intézményi abszolút rangsorban, összesített pontszáma 58 (követi a Corvinus 57,8, a BME 55,5, a Semmelweis Egyetem 53,9, az ELTE 50,6 ponttal).
-
A Képzési területek közül az
-
az Agrár képzési területen szintén az élen áll 58,6 ponttal (követi a Corvinus 46,2, a SZIE Élelmiszer-tudományi Kar 44,2, A SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 43,5, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar 43,5 ponttal),
-
a Természettudomány képzési területen szintén “jegyzik” az Állatorvostudományi Egyetemet a 4. helyen, bár itt hiányosak az adatok, így összesített pontszámot nem közölnek. A ATE “biológia” képzésére – mint tulajdonképpen az egyetlen “tisztán” természettudományi szakra, egyben a legnépszerűbb szakok egyikére – kell a legmagasabb pontszám, így a biológia szakok között az első helyen áll az ATE.
-
-
A tíz legnépszerűbb szak munkaerőpiaci lehetőségeit bemutató fejezet is érdekes, bár az állatorvos szak összehasonlíthatatlansága, a biológus szak pedig talán a DPR adatok hiánya miatt itt nem szerepel. Megadnak azonban egy havi bruttó átlagjövedelmet, ami az állatorvosok esetében 2017-ben 249 551, 2020 nyarán (becslés alapján) 331 842 forint volt, ami a népszerű szakok “bérlistáján” a 11. helyhez elég. (Összehasonlításként: a legmagasabb bruttó kezdőfizetést 425 031, illetve 565 187 forintot a mérnökinformatikusok vihetik haza.)
Az Állatorvostudományi Egyetem adatait végignézve ismét azt látjuk, hogy a felvételi követelmények igen magasak, és azon kevés intézmény közé tartozik az állatorvosi, amelynek az országban nincs versenytársa. Érdekes módon, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és tanárok aránya 42,4%, aminél az abszolút rangsorban szereplő 32 intézmény közül csak egynél, a Testnevelési Egyetemnél alacsonyabb ez az arány: 36,6%. A másik, az intézmény oktatóival-kutatóival kapcsolatos arányszám a kutatói/oktatói állomány, amelyben az ATE ismét a magasabb kategóriában van 21,5% (csak két további egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Szegedi Tudomány Egyetemen haladja meg ez az arány a 20%-ot).
A rangsor “körítéseként” bőségesen tájékozódhatunk három egyetemi város (Gödöllő, Nyíregyháza, Veszprém) életéről, és a felsőoktatással kapcsolatos számos kérdésről, aminek egy részét olvashatjuk a Mediaworks Hungary Zrt. új felsőoktatási portálján is: www.unilife.hu
1 Figyelő : üzleti hetilap. Felsőoktatási Rangsor 2021 az Oktatási Hivatal adatai alapján. 2020. 258 p.
2 Figyelő : üzleti hetilap. Felsőoktatási Rangsor 2021. p. 20.
3 Figyelő : üzleti hetilap. Felsőoktatási Rangsor 2021. p. 45.
Összefoglalta: Orbán Éva
