A könyvtár az igazgatói irodából nyílt, és tanácskozó szobául is szolgált – tudjuk meg Manninger Rezső alapító igazgatónak az Országos Állategészségügyi Intézetet bemutató cikkéből (1929). Az épület „vázrajzát” maga készítette a hasonló külföldi intézetek bejárása után. A kiemelt helyre tervezett helyiségbe természetesen „közvetlenül a folyosóról is be lehet jutni. A könyvtárban nagy asztal és vörösfenyőből készült könyvszekrények állnak. A könyvtár tartalmazza a szükséges kézikönyveket és néhány folyóiratot. A folyóiratok beszerzésében az az intentio vezetett, hogy meg legyenek a legfontosabb referáló művek (így az Ellenberger Schütz-féle Jahresbericht über die Fortschritte auf dem Gebiete der Veterinärmedizin, a Centralblatt für Bakteriologie), ezeken kívül főleg csak olyan folyóiratokat járatunk (pl. a Veterinary Recordot), melyek más hazai könyvtárba nem járnak. Ehelyett inkább a más könyvtárakban könnyen hozzáférhető folyóiratok beszerzéséről mondtunk le.”
Az Országos Állategészségügyi Intézet (majd Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság) működésének 90 éve alatt a gyakorlat, a tudomány és az igazgatás metszéspontjában, mindhárom területtel szoros kölcsönhatásban tevékenykedett. Az állattenyésztés, állattartás, vadgazdálkodás felvetette problémákra – az intézetekben vizsgált fontosabb betegségek és kórokozók listája több mint 400 tételből áll – mindig gyors, tudományosan megalapozott választ igyekeztek adni. Ezek időnként hatósági beavatkozást igényeltek, de többségük a szakmai közösség számára tudományos közleményekben is megfogalmazódott, hazai és külföldi szaklapokban egyaránt.
A tudományos műhelymunka mellett folyamatosan gondoskodtak arról is, hogy az állattartók fontosabb orgánumaiban közérthető módon, és a napi gyakorlatban alkalmazható eljárásokat bemutatva ismertessék a betegségek megelőzésének, leküzdésének lehetőségeit. A háború előtti Rádiós Gazdasági Előadásoktól a tenyésztői magazinokig minden lehetséges fórumot felhasználtak az ismeretterjesztésre.
A szakirodalmi tevékenység – az olvasás és az írás – 90 éve a munka természetes velejárója. Folyamatosan átlagosan tíznaponta került és kerül ki új közlemény – eddig összesen közel három és fél ezer – a diagnosztikai intézetekből, gyakran hazai és külföldi kutatóintézetekkel, egyetemekkel együttműködésben. Ez alól csak a tragikus 1945-ös esztendő a kivétel, amikor a könyvtári épületszárnyat is bombatalálat érte.
Képünk 1935 körül készült az igazgatói iroda könyvtár felőli sarkában. Középen Manninger Rezső, mellette két utóda, Csontos József és Marcis Árpád ül.
Orbán Éva
Eredeti megjelenés: Orbán Éva: Manninger és kollégái. Magyar Állatorvosok Lapja, 2019. 141. 7. 386.
További olvasmány: A magyar állategészségügyi diagnosztikai intézetek munkatársainak publikációi 1929–2018
