Minőségfejlesztés az állatorvosi praxisban

Veteriary Record, 2021

Rooke, F., Burford, J., Doorly, A., Gush, C., Brennan, M. L.: Developing consensus for definitions of key veterinary-specific quality improvement (QI) terms using an eDelphi-studymethod. Veterinary Record, 2021;e1174. https://doi.org/10.1002/vetr.1174

Az ún. praxismenedzsmentről már évtizedek óta sok szó esik a képzésben, továbbképzéseken, konferenciákon, és alapvetően a praxis üzleti oldalának és folyamatainak olyan irányítását jelenti, amely a sikerességet növeli. Az állatorvosi rendelők minőségbiztosítása ugyancsak szerteágazó, összetett feladat, amelyhez kevés támpontot nyújt a hazai szakirodalom. Az állatorvosi szervezetek minőségirányítási rendszerének általános szintű összefoglalását adja az FVE egy korábbi kiadványa A helyes állatorvosi gyakorlat irányelvei második része. A cél itt is a sikeresség, de más értelemben. A különbséget talán abban lehet megragadni, hogy míg a praxismenedzsment a sikerességet a gazdasági, pénzügyi nyereséggel méri, a minőségirányítás meghatározó szempontja az elvárásoknak és követelményeknek való megfelelés, vagyis az állatorvosi beavatkozások hatékonysága és a kliensek (állattartók) elégedettsége. A két dolog persze szorosan összefügg.

A Veterinary Record egy olyan vizsgálatot ismertetett, amelynek keretében a minőségfejlesztéssel kapcsolatos alapfogalmak tisztázására tettek kísérletet. Az alkalmazott (módosított) Delphi-módszerrel találkozhattunk a jövőkutatásban, a minőségmenedzsmentben, de használják fogalmi keretek meghatározására is – mint a jelen esetben. A vizsgálat során egy képzett állatorvosokból (20%), állatorvosi asszisztensekből (20%), állattartókból (12%), klinika-igazgatókból/praxistulajdonosokból (10%), praxisvezetőkből (10%), recepciósokból és állatgondozókból (10%), adminisztratív munkatársakból (10%), kisegítőkből (6%) létrehozott 50 fős csoportot kértek meg arra, hogy három (négy) körben a minőségfejlesztéssel kapcsolatos fogalmakhoz adott definíciók közül a számukra legmegfelelőbbet kiválasszák, illetve kiegészítsék, javítsák, természetesen az állatorvosi gyakorlat vonatkozásában. A fogalmak és meghatározásaik akkor kerültek át a következő fordulóba, ha a résztvevőknek legalább 15%-a választotta őket. A konszenzusos „végeredményhez” legalább 70% egyetértésére volt szükséges. Eredetileg 14 fogalommal indult a vizsgálat, amelyek közül a gyakorlathoz közelebb álló 10 fogalom meghatározásában sikerült a 70%-nál nagyobb egyetértésre jutni. Ezek a következők: minőségi állatorvosi ellátás (quality veterinary care); klinikai irányítás (clinical governance); a betegek biztonsága (patient safety); klinikai audit (clinical audit); jelentős események felülvizsgálata (significant event audit); morbiditási és mortalitási megbeszélés (M&M round); irányelvek (guidelines); protokollok (protocols); ellenőrző listák (checklists); szabályozott eljárások (szabványműveleti eljárások, standard oprating procedures, SOPs).

A fogalmak meghatározásai tanulságosak a gyakorló állatorvosok számára, de jól használhatók a képzésben és továbbképzésben is, és mindenképpen hozzájárulnak ahhoz, hogy megtanuljunk a minőség nyelvén beszélni – talán egyszer majd magyarul is.

Orbán Éva