A kikúrált pácziensek hódolata az ő mesterük iránt. Olyan jól érzik már magukat – (Borsszem Jankó, 1886. 19. 957. 20. 7.)
Adalék Monostori Károly (1850–1917) szépírói tevékenységéhez.
Pálmay Ilka, Blaha Lujza ifjabb pályatársa, „Felismerte a reklám fontosságát, s azt vallotta, hogy elveszett az a nap, melyiken neve nem jelent meg az újságban. Mindent elkövetett, hogy minél többet beszéljenek róla.” (1) Az ünnepelt művésznő egyik ilyen fogása volt, hogy 1884-ben pályázatot írt ki egy olyan színműre, amelyben tehetségét csillogtathatja. A pályázatra 22 népszínmű, egy népies színmű, egy énekes színmű, egy népdráma, egy életkép és négy operett érkezett. A bíráló bizottság hat „figyelemre méltó” darabot talált ezek között: A hodosi bíró lánya, Ilka lencséje, A dajka, Senki fia, Az aranylánc és Az utolsó kenet címmel, és végül az utolsónak ítélte oda a győztesnek járó 50 aranyat, amely „ügyes kis meséje, gyors cselekvénye, eleven dialogja, jóízű humora, gördülékeny nyelve és csinos dalai számos hiányai dacára minden versenytársa fölé emelik; némileg irodalmi értéke is van.” (2) A jeligés borítékot felbontva kiderült, hogy Az utolsó kenetet a 33 éves Monostori (Krausz)* Károly, első osztályú királyi állami állatorvos, lapszerkesztő és tanár írta, a 12 betétdal zenéjét pedig a népszerű nótaszerző, Serly Lajos komponálta.
A népszínmű az utolsó csendbiztosról (Pogány Lojzi) szól, aki hatalmával visszaélve, jobb házasságot remélvén elhagyta régi kedvesét, Zsófi cigánylányt, akit ráadásul egy pandúrjával meglövetett, hogy egy jobb módú leányt kérhessen feleségül, pedig az mást szeretett. Végül a szerelmesek egymásra találtak, és Pogány Lojzi is visszatért eredeti szerelméhez. A cigánylányt alakította Pálmay Ilka, míg a menyasszonynak kiszemelt leányt Blaha Lujza, akinek minden dalát ismételnie kellett.
Az 1886. május 8-án tartott bemutatóról így írt a Budapesti Hírlap: „A színmű minden kezdetlegességei mellett meglepi a nézőt az a könnyűség, melylyel a szerző az alakokat mozgatja, s a jeleneteket egymás nyomába gördíti. Legjobb az első fölvonás. A színház zsúfolásig megtelt, s a közönség ritkán tapasztalható zajos hangulatban volt. A fő érdeklődés Blaháné és Pálmai Ilka köré csoportosult. Előbbi egy naiv parasztleánykát, utóbbi egy démoni cigányasszonyt játszott. Szereplőket és a szerzőt minden fölvonás után többször kihívták s a szerzőt tisztelői és az állatgyógyintézet tanári kara két babérkoszorúval lepték meg…” (3)
A színműíróként kezdő Monostorival (első darabja, a Babos kötény 1880-ban íródott) – talán a két bálványozott primadonna kedvéért és tudományos tekintélye miatt – kesztyűs kézzel és megértő elnézéssel bánt a kritika. A közönség azonban kemény véleményt mondott: érdeklődés hiányában mindössze öt előadást ért meg Az utolsó kenet.
A Borsszem Jankó egy héttel a bemutató után csípősebb kritikával illette a darabot, és az alkalmi gúnyversben és karikatúrában nem átallott a szerző eredeti foglalkozására utalni, és még a babérkoszorúkat is felfalták.
„Jó Pegazus, költők szárnyas lova megbetegülvén:
Küldnek a kórházba a barom-orvos urért.
Orvos jön, lát, ír. S az üdülést hogy bizonyítsa:
A hátára szökik s rugtat a Parnasszusig.” (4)
A kudarc ellenére Rózsavölgyiék a 12 betétdalt érdemesnek tartották arra, hogy külön füzetben is megjelentessék.
* Krausz Károly 1886 augusztusában vette fel hivatalosan gyermekeivel (Rózsa, Margit és Béla) együtt a Monostori vezetéknevet.
Források:
Monostori Károly képének forrása URL: http://konyvtar.univet.hu/fotocd/monost.htm Letöltve: 2020.05.24.
- A népszínház. In: Magyar Színháztörténet. II. 1873–1920. Budapest, Magyar Könyvklub – Országos Szanháztörténeti Múzeum és Intézet, 2001. URL: https://mek.oszk.hu/02000/02065/html/2kotet/20.html Letöltve: 2020.05.24.
- A Pálmay Ilka… Pesti Hírlap, 1884.10.21. p. 4.
- Színház és művészet. Népszínház. Budapesti Hírlap, 1886. 6. 128. p. 8.
- Theatralia. Borsszem Jankó, 1886. 19. 957. (20.) p.6–7.
További olvasmányok:
Kinskyné Pálmay Ilka: Emlékirataim. Budapest, Singer és Wolfner, 1912. URL: https://mtdaportal.extra.hu/books/palmay_ilka_emlekirataim.pdf Letöltve: 2020.05.24.
Pálmay Ilkáról: Egy magyar operettprimadonna Londonban. URL: https://kultura.hu/szinhaz-egy-magyar/ Letöltve: 2020.05.24.
Egyveleg Serly Lajos dalaiból. URL: https://www.youtube.com/watch?v=zlCj46hM6jE Letöltve: 2020.05.24.
Serly Lajos: Kék nefelejcs… Székely Mihály előadásában. https://www.youtube.com/watch?v=oAjtmbKzjnU&list=PLiyt68FRO5_D8z3wCw-FRG6tOmCdhMeZu&index=8 Letöltve: 2020.05.24.
Orbán Éva
