Monostori Károly könyvillusztrációja

Monostori Károly könyvillusztrációja

A száz éve, 1917. június 1-én elhunyt Monostori Károly nem az egyetlen művészi hajlammal bőségesen megáldott tanára a hazai állatorvosképzésnek. Csak kortársai közül gondolhatunk az ifjú korában novellákat, verseket publikáló Rátz Istvánra; Thanhoffer Lajosra, akinek a képei még ma is árverési tételek; a korcsolyázó, zenélő és festő Nádaskay Bélára. A tehetség, különösen az írói véna és a kézügyesség, természetes módon támogatta a gyakorlati állatorvosi feladatok megoldását, az oktatást és az írást.

Az egykori Király Színház
Az egykori Király Színház

Monostori termékeny szépíró volt. Számos verse, tárcája, novellája jelent meg 1872-től különböző folyóiratokban, de zenés népszínműveket is írt (Babos kötény 1880, Utolsó kenet 1886, A civis leánya 1895, Kék harisnya) részben a népszerű Serly Lajos muzsikájával. A dalbetétek és egyéb „népdalai” külön füzetkékben is megjelentek. A tulajdonában lévő Király utca 71. számú házat, amelyben korábban több zenés szórakozóhely is működött, bérbe adta az új Király Színháznak, amelynek a Kacsóh-féle János vitéz hozta meg a sikert, 1904-ben. Talán bohém vénája is segítette Monostorit abban, hogy ismerkedési estek, matinék és az első állatorvos bálok megszervezésével hozzájáruljon a szakmai közösség alakításához, a diákok társas életének élénkítéséhez.

A szépirodalom – bár kétségtelenül hozzájárulhatott a szakma népszerűsítéséhez, hisz valószínű, hogy szívesebben olvasták a gazdák annak az írásait, akinek a nótáit dudorászták – csak lenge szerelem volt Monostori számára. Az igazi –fáradhatatlan munkán alapuló – teljesítményt a több ezer állattenyésztési, állatorvosi tartalmú cikk és önálló közlemény, könyv jelentette. Amint tanácsosi felterjesztésében írják: „Ezen kiterjedt irodalmi tevékenységével nagyon értékes szolgálatot tett az ország mezőgazdaságának, és jelentékeny része van abban, hogy a magyar gazdaközösség, főképpen pedig a kisebb gazdák tájékozva vannak az okszerű állattenyésztés elvei és irányai felől...”

A művek jó részét maga illusztrálta, közöttük a 36 saját ábrát tartalmazó A sertéstenyésztés alapvonalai-t (1897), amely címoldalán hirdeti, hogy ’a szerző ezredik szakmunkája’, vagy a több kiadást megért Könyv az egészséges állatok gondozásáról és a betegek ápolásáról az állattenyésztő és állattartó mezőgazda érdekeire való tekintettel című munkát, amelynek egyik, saját kézzel rajzolt tábláját látjuk olyan praktikus megoldásokkal, mint a talicskából kialakított borjúkihúzó-készülék.

Orbán Éva

Eredeti megjelenés: Orbán Éva: Monostori Károly könyvillusztrációja. Magyar Állatorvosok Lapja, 2017. 139. 6. 322.