Parazitológusok Lengyelországban

Parazitológusok Lengyelországban

A 19. század utolsó évtizedeitől amikor valaki komolyabb megbízatást kapott, rendszerint állami támogatással európai körútra ment, hogy megismerkedjen a szakterület élenjáró gyakorlatával. Az hazai állatorvostudomány nagyjai ekkortól eredményeiket általában egyszerre közölték a magyar és a külföldi szaklapokban. Sokan töltöttek be jelentős szerepet nemzetközi szervezetekben, társaságokban vagy érdemeltek ki kitüntetéseket. A nemzetközi elismertséget is Hutÿra emelte – kiváló munkatársai segítségével – a legmagasabb szintre az állategészségügyi évkönyv német nyelvű kiadásával, majd az 1900-as párizsi világkiállításon az állategészségügyi rendszer, illetve az állatorvosképzés bemutatásával, a VIII. Nemzetközi Állatorvosi Kongresszus megrendezésével és Marekkel közreadott világhírű könyvével. Trianon, majd a II. világháborút követő időszak visszavetette, de meg nem szüntette ezt a nemzetközi beágyazottságot.

1950, Lengyelország. A képen Kotlán Sándort látjuk a nagy tekintélyű, Sztálin-díjas K. I. Szkrjabin professzor mellett balra, lengyel parazitológusok körében. A hátsó sor bal szélén Kobulej Tibor (1921–1997) áll, aki jól beszélt oroszul, ukránul és csehül is, így szakavatott tolmácsként is működött. A Rákosi-korszak mélypontján járunk. Már 1946-ban számot kellett adni a “kar külföldi kapcsolatairól”, majd 1949-ben szigorú rendelet született a “külföldiekkel való kapcsolattartás” szabályairól.

Bár a kapcsolatok nagyjából a népi demokratikus táborra korlátozódtak, nem lehetett megtiltani, hogy például Manninger Rezsőt a Nemzetközi Állategészségügyi Bizottság alelnökévé válasszák. vagy a Nemzetközi Állatorvos Kongresszusokon az országot képviseljék. A Magyar Állatorvosok Lapjában a híradások egy része ugyan a béke világkongresszus vagy a szovjet szakszervezetek üzenetét közvetítette, de részletes beszámolókat találunk az állatorvosi szakma nemzetközi tudományos rendezvényein megosztott eredményekről is, ha máshogy nem, konferencia kiadványok alapján.

A beszűkült publikációs lehetőségek bővítését, valamint a nemzetközi (el)ismertség fenntartását szolgálta a Kotlán szerkesztésével 1948-ban megindított, többnyelvű Acta Veterinaria Hungarica, majd az Acta Veterinaria Academiae Scientiarum Hungaricae, amelynek célja “a progresszív tudomány területén a nemzetközi kapcsolatok javítása, a tudomány további fejlődése, a béke és a haladás elősegítése és a népek barátságának szorosabbra fűzése érdekében”.

 

Orbán Éva

Eredeti megjelenés: Orbán Éva: Parazitológusok Lengyelországban. Magyar Állatorvosok Lapja, 2021. 143. 3. 130.

A kép forrása: Magyar Állatorvosi Panteon