Sebészeti klinika

A sebészeti klinika

Az 1900-as évek elején több képeslap is készült az állatorvosi campus épületeiről és Azary Ákos szobráról, amelyeket előszeretettel küldtek a főiskola dolgozói és hallgatói az ismerőseiknek, annál is inkább, mert gyakran az ott lakók és gyermekeik is rákerültek a retusált, néha utólag színezett anzikszokra. Ez az eset a sebészeti klinikát ábrázoló képeslappal is, amelynek egy példányán a küldő, Valencsik István megjelölte a bal oldalon álló két fiút: „Pista fiam” és „Jancsi”, és talán a büszke apa is ott áll a ló körül. Egyike ő azoknak a gyakran elfeledett segítőknek, akik nélkül nem működhetne az állatorvosképzés. A nevével először az állatorvosi főiskola 1899/1990-as évkönyvében találkozunk a rektori hivatal és a sebészeti tanszék fejezetében mint “szolgával”, majd szerepel az 1916-os budapesti címtárban lakatosként. Legközelebb a könyvtár történetében bukkanhatunk rá erre a névre, ahol 1924-ben könyvtári altisztként dolgozott, tehát élete nagy részét a főiskola szolgálatában töltötte. Fiai minden bizonnyal gyakran mulatták az idejüket a parkban vagy éppen a lovak körül.

Bár már Tolnay Sándor és Zlamál Vilmos könyvei is foglalkoznak sebészeti problémákkal, a Balassa János keze alatt tanult Varga Ferenc nevéhez fűződik az önálló sebészeti tanszék megszervezése, és a Rottenbiller utcai klinikai épületben a műszerekkel gazdagon ellátott, Ferenc József elismerését is kivívó sebészeti klinika létrehozása. Utódja, Plósz Béla új klinikai épületet tervezett, amelyről így írt a Köztelek 1901. július 31-ei száma: „A tanszékek és a tanitó személyzet szaporítása mellett a főiskola egyes intézetei az utolsó években tetemesen bővültek és felszerelésük is czélszerű kiegészítést nyert, mely egyfelől a tanitó személyzet tudományos munkálkodását, másfelől a hallgatók alapos gyakorlati oktatását teljes mértékben lehetővé teszi. … pár év előtt új sebészi kórház épült, melynek berendezésénél különös figyelemben részesülnek a modern aseptikus sebkezelés igényei.” A sterilitás biztosítása jelentősen növelte a műtétek sikerességét.

A képeslapon ez az 1897-ben felhúzott épület áll, az előtérben impozáns, kupolás előadótermével. A háttérben a magas kémény még az 1872 és 1908 között itt működött Oetl Antal-féle vasöntödéhez és gépgyárhoz tartozhatott. A kéményből 1904. november 18-án kipattant parázs felgyújtott egy faszerkezetes épületet, a berendezésekben és a nyersanyagban is tetemes kárt okozva. Szerencse, hogy a tűz nem terjedt át az új klinikákra. A gyár néhány év múlva Kőbányára költözött, és területét a főiskola vehette birtokba.

Orbán Éva

Egy kis “nyomozás” a témában: http://szurcsapespenna.hu/egy-kepeslap-1915-bol/