Ritkán találkozhatunk tudományos munkásságukért becsült professzorok, akadémikusok nevével művészeti árveréseken, galériák katalógusaiban. Thanhoffer Lajosé (1843–1909) e kivételek közé tartozik. Apja korai halála után nagybátyja, Thanhoffer Pál, Pest város főbírája felügyelte neveltetését, amelynek része volt a nyelvtanulás, a festés, a zene és a vívás is, így tehetségének egyetlen oldala sem maradt pallérozatlan.
Rajz- és festői készségének jó hasznát vette az oktatásban is, amelyben a szemléltetést kiemelkedő fontosságúnak találta. Számos (tan)könyvet illusztrált, közöttük az érdekes új megközelítést alkalmazó, és széles körű néprajzi, kultúrtörténeti tájékozottságát is megcsillantó Anatómia és divatot is. Nemcsak a mikroszkóp bevezetésében volt úttörő, hanem a „projekcziós-készülékekében” is: a fotográfiák, átlátszatlan tárgyak, kisebb állatok és mikroszkópi készítmények vetítésére alkalmas Plössl- és a Zeiss-féle eszközök előnyeit és hátrányait már 1899-ben ismertette a Természettudományi Társulat élettani szakosztálya előtt.
Nem Thanhoffer volt az egyetlen művészi képességekkel megáldott professzor az állatorvosi tanintézetben. Nádaskay Bélának is kiváló volt a kézügyessége – mint ezt az Anatómiai Tanszéken lévő festményei bizonyítják. Thanhoffer az esküvői tanúja volt, ami azt sejteti, hogy szoros barátság fűzte össze őket. Nádaskay nevelőapja, Varga Ferenc is ebbe a közösségbe tartozott. Talán éppen az ő rákospalotai szalonjában fogant sok gondolat, amely azután tudományos közleményekben, az állatorvosi kar javát szolgáló tettekben vagy éppen művészi alkotásokban öltött testet. 1889-ben itt, a könyvektől roskadó polc előtt készíthette Thanhoffer Lajos a képen látható portrét Varga Ferencről, az állatorvosi akadémia igazgatójáról. Egy évvel később Thanhoffert a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába emelte.
Orbán Éva
Eredeti megjelenés: Orbán Éva: Thanhoffer Lajos: Varga Ferenc portréja 1889). Magyar Állatorvosok Lapja, 2016. 138. 10. 578.