Egyik kedves szerzőjétől búcsúzik a Szúrcsap és penna, mégis nehezen jönnek a szavak. Nem véletlenül: dr. Kutas Ferenc, professor emeritus sem szaporította a szót, főként, ha magáról kellett (volna) beszélnie. Ahogyan a Kamarai Állatorvos 2020. évi 4. számában, az Arcképcsarnokban Tovább …
Szelíd mosolyú, joviális ember néz ránk az ötven éve váratlanul elhunyt dr. Csiszár Vilmos ismert fényképéről, és a visszaemlékezések is arra utalnak, hogy szakmai elkötelezettsége és hatalmas munkabírása mellett a művészetek iránt érdeklődő, humánus ember volt, akitől a humor sem Tovább …
A meglehetősen elmosódott fénykép egyetemünk dolgozóiból verbuvált labdarúgócsapatot ábrázolja. Arra vonatkozólag, hogy mikor és milyen alkalomból készülhetett, a képen látható Kovács Ferenc visszaemlékezése (Kamarai Állatorvos 2004/4. 96. old.) szolgáltathat némi támpontot: „A főiskola dolgozóinak csapatában is rúgtam a labdát. A Tovább …
A ragadványnév annak idején évfolyamunk körében terjedt el. Sőt, talán ott is született. Dr. Csiszár Vilmost (1907–1972) neveztük így, az egyetemi hierarchia magas grádicsán lévő professzori kar egyik tagját. Vajon miért éppen őt illettük ezzel a ma meglehetősen könnyed, már-már Tovább …
A ragadványnév birtokosa dr. Nádor Károly (1922—2015). Az átlagosnál magasabb termetű, szemüveges, mindig választékosan öltözködő, pipázó szenvedélyéről ismert tanár. Annak idején ritkaságszámba menő, állítható tetős Mercédeszével járt. Elképzelhető, hogy a keresztneve angol megfelelőjéből (Charlie) kialakított ragadványneve korai elterjedésében tanszékvezető elődjétől Tovább …
Egy szürreális, igaz történet Megértéséhez az előzmények rövid ismertetése nem nélkülözhető. Berta Sándor adjunktus hatvanöt éves, amikor 1990-ben a Rendelőintézetben több mint három évtizeden keresztül végzett gyógyító tevékenységét követően nyugállományba vonul. Családjával való kapcsolata ekkorra már gyakorlatilag megszakad, és Tovább …
Dr. Schwanner Jenő professzor ragadványnevének eredete a mellélkelt fényképet megszemlélve aligha szorul magyarázatra. Némileg nyersnek tűnik. De hát a diáknyelv már csak ilyen, esetenként eltekint a választékosságtól. Mindenesetre Cyrano de Bergerac gyakran idézett intelmét („Mondhatta volna szebben, kis lovag!”) megszívlelve, Tovább …
Szalai Ferenc (állatgondozó, hivatalsegéd, altiszt, szertáros, klubgondnok) ragadványnevét hallva ne gondoljunk a szó régies, bibliai jelentésére: gonosztevő, bűnöző. Az idők folyamán sokat szelídült ez a megjelölés, és huncutkodó, pajkos gazfickóként is értendő. Idősebb állatorvos kollégáinknak nem kell bemutatni őt. Bizonyára Tovább …
Boros Ádám az 1949/50 tanév első félévében a Növénytan meghívott előadója és egyúttal gyakorlatvezetője volt. Törékeny alkatú, kissé görnyedt tartású, szemüveges tanár. Előadóként konzervatív, „papos” öltözékben. Halk, monoton előadói stílusa nem keltette fel érdeklődésünket. Annál inkább méretes, bozontos szakálla. Akkor Tovább …
Az első magyar állatorvosnőkről ( Simonyi Erzsébet, Jirkovszky Margit Anna) Hölgy a mikroszkópnál című írásunkban emlékeztünk meg röviden. Most – még a nemzetközi nőnaphoz közel – az világ női állatorvosaira hívjuk fel a figyelmet, akik közül a legelső Hugonnai Vilmával, az első Tovább …