Állatbetegségek okozói, tünetei, gyógyítása, kórokozók, járványok
in English A felfedező: Dr. Aujeszky Aladár (Pest, 1869. január11.-Budapest, 1933. március 9.) orvosdoktor, állatorvos, a bakteriológiai diagnosztika magántanára, főiskolai tanár, a M. kir. Állatorvosi Főiskola Bakteriológiai Intézetének vezetője (1907-1933). Nevét a nemzetközi szakirodalomban, a róla elnevezett betegség neve őrizte Tovább …
in English A feltalálók: Cságola Attila (50%) állatorvos, virológus Tuboly Tamás (50%) állatorvos, immunológus. Az Állatorvostudományi Egyetemen 1986-ban avatták doktorrá. Az egyetem elvégzését követően az Országos Állategészségügyi Intézetben laboratóriumi állatorvosként diagnosztikai munkát végzett, majd 13 éven át az MTA Állatorvos-tudományi Tovább …
in English A feltalálók: Cságola Attila (50%) állatorvos, virológus Tuboly Tamás (50%) állatorvos, immunológus. Az Állatorvostudományi Egyetemen 1986-ban avatták doktorrá. Az egyetem elvégzését követően az Országos Állategészségügyi Intézetben laboratóriumi állatorvosként diagnosztikai munkát végzett, majd 13 éven át az MTA Állatorvos-tudományi Tovább …
in English A feltalálók: Balázs Ervin (25%) kertészmérnök, molekuláris biológus, növényvirológus, biotechnológus, akadémikus, Gellért Ákos (25%) vegyész, tudományos főmunkatárs, szerkezeti biológia, biomolekulák modellezése, bioinformatika, virológia Salánki Katalin (25%) tudományos tanácsadó, növényvirológia, Tuboly Tamás (25%) állatorvos, immunológus. Az Állatorvostudományi Egyetemen 1986-ban Tovább …
A feltalálók: Kontrimavicsusz L. M. (50%), a Szovjet Mezőgazdasági Akadémia Össz-szövetségi Kísérleti Állatorvosi Intézete, Moszkva, Szovjetúnió munkatársa; Derzsy Domokos, (5%) állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány doktora, patológus, mikrobiológus, immunológus, a nagyüzemi baromfitartás, a baromfibetegségek kiváló szakembere, címzetes egyetemi tanára; Kisari János, (30%), Tovább …
Derzsy Domokos életének első negyedszázadát a történelem viharai töredezetté tették. Erdélyben, Felsőboldogfalván született 1914-ben, ahonnét az I. világháború alatt, másfél éves korában a család menekülni kényszerült. Zsákára kerültek atyai nagybátyjához, aki állatorvos volt. A kis Domokost – talán a jobb Tovább …
in English A felfedező: Preisz Hugó (1860–1940) Orvosdoktor, műtősebész, majd 1891-től 1906-ig a M. kir. Állami Bakteriológiai Intézet vezetője és a M. kir. Állatorvosi Akadémia, illetve a M. kir. Állatorvosi Főiskola tanára; a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a bakteriológia tudományának Tovább …
Az időutazás az egyik legegyszerűbb módja, hogy megnézzük a 100 évvel ezelőtti Állatorvosi Lapokat. 1923 decemberében Jármai Károly elnök a Magyar Országos Állatorvos Egyesület 100. szakülésén megállapította: „Minthogy a rohamosan fejlődő állatorvosi tudományok minden ága eseményszámba menő újításokkal bővült, az Tovább …
Az istállótűz borzalmát, az állatok riadalmát és menekülését erőteljes képbe sűríti a lovak és lovas ütközetek ábrázolásában jeleskedő Adolf Schreyer festménye (Founding Collection, Gift of Charles and Emma Frye, 1952.154). A lángok időről időre felcsaptak a vidéki tehenészetekben, ólakban, aklokban Tovább …
Akár újévi köszöntésre is alkalmas lenne az a képeslap, amely 1900 körül két szálloda között egy szépen gömbölyödő sertéscsaládot ábrázol. A furcsa párosítás teljesen helyénvaló, hiszen ezek a szállodák fogadták a Kőbányára érkező sertéskereskedőket – ahogy 1871-ben hirdették – a Tovább …