Állatbetegségek okozói, tünetei, gyógyítása, kórokozók, járványok
magyarul The discoverer: Hugó Preisz (1860-1940) Doctor of medicine, surgeon. From 1891 to 1906, he was head of the State Institute of Bacteriology and professor of the Hungarian Royal Academy of Veterinary Medicine then College of Veterinary Medicine. He was Tovább …
in English A felfedező: Preisz Hugó (1860–1940) Orvosdoktor, műtősebész, majd 1891-től 1906-ig a M. kir. Állami Bakteriológiai Intézet vezetője és a M. kir. Állatorvosi Akadémia, illetve a M. kir. Állatorvosi Főiskola tanára; a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a bakteriológia tudományának Tovább …
Az időutazás az egyik legegyszerűbb módja, hogy megnézzük a 100 évvel ezelőtti Állatorvosi Lapokat. 1923 decemberében Jármai Károly elnök a Magyar Országos Állatorvos Egyesület 100. szakülésén megállapította: „Minthogy a rohamosan fejlődő állatorvosi tudományok minden ága eseményszámba menő újításokkal bővült, az Tovább …
Az istállótűz borzalmát, az állatok riadalmát és menekülését erőteljes képbe sűríti a lovak és lovas ütközetek ábrázolásában jeleskedő Adolf Schreyer festménye (Founding Collection, Gift of Charles and Emma Frye, 1952.154). A lángok időről időre felcsaptak a vidéki tehenészetekben, ólakban, aklokban Tovább …
Akár újévi köszöntésre is alkalmas lenne az a képeslap, amely 1900 körül két szálloda között egy szépen gömbölyödő sertéscsaládot ábrázol. A furcsa párosítás teljesen helyénvaló, hiszen ezek a szállodák fogadták a Kőbányára érkező sertéskereskedőket – ahogy 1871-ben hirdették – a Tovább …
Népi megfigyelés volt, hogy a fejőnők szinte soha nem himlőhelyesek. A 18. századi Európában 40–60 millió ember halálát okozta a himlő, és tudományos körökben is megfogalmazódott, hogy a tehénhimlő védelmet nyújthat ellene. 1796-ban került sor Edward Jenner (1749–1823) kísérletére, amelyben Tovább …
A paraziták közül a nagyobb férgeket és külső élősködőket – emberben vagy állatokban – mindig ismerték, és már az ókori Egyiptomban leírták a többnyire recepteket tartalmazó Ebers-papíruszban, i. e. 1550 körül. A régészek pedig megállapították, hogy egyes férgek petéi együtt konzerválódtak Tovább …
A kiegyezés nyitotta meg az utat az önálló magyar állategészségügyi szervezet kialakítása előtt. A feladat nem érte készületlenül Zlamál Vilmost, aki 1838-tól országos állatorvosként és a Közegészségügyi Tanács tagjaként már számos tervezetet kidolgozott, és lépéseket tett e cél érdekében. 1864-ben, akadémiai levelezőtaggá választása évében, a Tovább …
Már az ókorban Hippokratesznél, Arisztotelésznél és a IV. században Vegetiusnál is megtalálható a takonykór leírása, amely a veszettséghez hasonlóan zoonotikus betegség, mégsem kapott akkora figyelmet, mint a veszettség, pedig a lovak (szamarak, ökrök és kisebb mértékben más fajok) mellett számos Tovább …
Az állatorvosképzés a kezdetektől szorosan kapcsolódott az állat-egészségügyi szolgálathoz. A helytartótanács és az állati járványok elfojtásáért felelős orvosok támaszkodtak az állatorvosi tanintézet oktatóinak szakértelmére, tanácsaira. Így volt ez már Tolnay Sándor idejében is, aki többek között megjelentette magyar nyelven Wolsteinnek Tovább …