Zsámboky János nagyszombati emléktáblája

Zsámboky János

1542-ben indult útjára a mindössze 11 esztendős nagyszombati polgárfiú, Zsámboky János (1531–1584), hogy Bécsben, majd német, olasz, francia, svájci tudományos műhelyekben tudását gyarapítva és kapcsolatokat építve humanista tudós, később történész és címzetes udvari orvos váljon belőle. Húsz esztendős korában vásárolta Tovább …

Győry Tibor ex librise

Győry Tibor ex librise és fő műve

Egy könyves ember, dr. Nádudvari Győry Tibor születésének 150. évfordulóját nem is ünnepelhetnénk méltóbban, mint ex librise, „könyvcímere” és egyik fő műve, a 842 oldalas Az orvostudományi kar története (1770–1935) megidézésével. Az Orvosegyesület könyvtárnoka, a Magyar orvosi irodalom (1905–1911) szerkesztője, a Magyarország orvosi bibliographiája, 1472–1899 Tovább …

Szobor a közvágóhíd kapujában

Szobor a vágóhid kapujában

Méterről méterre szűkül a kör Budapest egyik legérdekesebb, védett ipari műemlék-együttese, a néhány évtizede bezárt vágóhidak körül. Megszűnt az egyedülálló Húsipari Múzeum, anyagát a Magyar Mezőgazdasági Múzeum vette át. Modern lakóparkok, irodaházak és bevásárlóközpontok emelkednek ki a földből az egykori Tovább …

Lóminiatúra a 15. századból

Anatomy of the Horse

In English A 8. és a 13–15. század közötti időszakban, az iszlám aranykorban számos kézirat, ún. „baytarname” örökítette meg az állatorvosi tudást. Ezek eleinte görög, perzsa, szír és szanszkrit művek arab fordításai voltak, de az összegyűjtött ismereteket a tapasztalatokra, kísérletekre Tovább …

Tolnay kútjának avatása

Tolnay kútjának avatása

Koncepció és küzdőképesség jellemezte a magyar állatorvosképzés egy-egy jelentős korszakát fémjelző professzorokat, így az iskolaalapító Tolnay Sándort, akire 2018. április 25-én, halálának 200. évfordulóján emlékeztünk. Az állatorvosképzést mindig igyekeztek a gyakorlat igényeihez igazítani, miközben nem feledkeztek meg az állategészségügyi szolgálat Tovább …

Preisz Hugó Bacillus anthracis fotói

Preisz Hugó Bacillus anthracis fotója

A zoonózisok a kezdetektől kísérik az emberiséget. Már az időszámítás előtti írott emlékek bizonyítják, hogy tisztában lehettek azzal, hogy egy-egy betegséget az állatok közvetítettek. Erre utal többek között a Bibliában, Salamon első könyvében az a tanács, hogy a – feltevések Tovább …

Marhavésztérkép a kiegyezés évéből

Zlamál Vilmos marhavész-abrosza (1867)

A kiegyezés nyitotta meg az utat az önálló magyar állategészségügyi szervezet kialakítása előtt. A feladat nem érte készületlenül Zlamál Vilmost, aki 1838-tól országos állatorvosként és a Közegészségügyi Tanács tagjaként már számos tervezetet kidolgozott, és lépéseket tett e cél érdekében. 1864-ben, akadémiai levelezőtaggá választása évében, a Tovább …