A száz éve elhunyt Dubravszky Róbert jogász létére szorosan kötődött az állatorvosi karhoz. 1880-ban kezdte működését az állategészségügyi főosztályon, ahol Lipthay István mellett jelentős szerepet vállalat az 1888. évi VII. törvénycikk megalkotásában. Egy évvel később a Lipthay elnökölte állatorvosi tisztivizsga-bizottság Tovább …
Pénteken helyezték örök nyugalomra dr. Lami Gyula professzort, aki életének 101. évében távozott közülünk. Mivel nyugdíjba vonulása után évekkel kerültem az Állatorvostudományi Egyetemre, nem adódott alkalom arra, hogy együtt dolgozzunk, csak ünnepélyeken találkoztunk, vagy a könyvtár folyosóján futottunk össze, amikor Tovább …
De jó lenne ismét leszaladni az Állatorvostudományi Könyvtár olvasóterméből, hogy a tanulás áhítatos csöndjét zavaró viharos nevetést ezzel a felszólítással megakasszam. Mert Anikó „kuckójából” időről-időre fergeteges jókedv áramlott ki. Néhány kellemetlen eset után a könyvtár kért egy ruhatárost – biztonsági Tovább …
A 19. század utolsó évtizedeitől amikor valaki komolyabb megbízatást kapott, rendszerint állami támogatással európai körútra ment, hogy megismerkedjen a szakterület élenjáró gyakorlatával. Az hazai állatorvostudomány nagyjai ekkortól eredményeiket általában egyszerre közölték a magyar és a külföldi szaklapokban. Sokan töltöttek be Tovább …
Dr. Vetési Ferenc oktatói körökben elterjedt neve. Vetési Ferenc a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nemesbikk községben született 1935-ben. Az Állatorvostudományi Főiskola 1958-ban történt elvégzését követően rögtön a Kórbonctani Tanszékre került gyakornoknak. Végigjárta a ranglétra minden fokát, mígnem 1985-ben tanszékvezetői megbízást kapott. Elsődleges Tovább …
Dr. Haraszti Edének a Növénytan, illetve az Üzemszervezéstan előadójának ragadványneve az 1970-es, 1980-as években. Haraszti Ede 1918-ban született Sátoraljaújhelyen. Gazdász oklevelét a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskolán kapta kezébe. Ezután növénynemesítő gazdaságokban dolgozott. 1948-ban doktorált. Intézményünkbe 1952-ben került. Először a „Szocialista mezőgazdasági Tovább …
Dr. Szokolóczy Iván hallgatói körökben elterjedt ragadványneve az 1970-es, 1980-as években. Szokolóczy Iván 1932. január 12-én született Komáromban. Állatorvos-doktori diplomáját 1957-ben vette át. Pest megyében kezdett el dolgozni gyakorló állatorvosként. 1959-ben egyetemünk Sebészeti és Szemészeti Tanszékén helyezkedett el tanársegédként, majd Tovább …
Dr. Schwanner Jenő professzor ragadványnevének eredete a mellélkelt fényképet megszemlélve aligha szorul magyarázatra. Némileg nyersnek tűnik. De hát a diáknyelv már csak ilyen, esetenként eltekint a választékosságtól. Mindenesetre Cyrano de Bergerac gyakran idézett intelmét („Mondhatta volna szebben, kis lovag!”) megszívlelve, Tovább …
Szalai Ferenc (állatgondozó, hivatalsegéd, altiszt, szertáros, klubgondnok) ragadványnevét hallva ne gondoljunk a szó régies, bibliai jelentésére: gonosztevő, bűnöző. Az idők folyamán sokat szelídült ez a megjelölés, és huncutkodó, pajkos gazfickóként is értendő. Idősebb állatorvos kollégáinknak nem kell bemutatni őt. Bizonyára Tovább …
Magáról is mondhatta volna a száz éve született Szent-Iványi Tamás, amit Hutÿra Ferenc és Preisz Hugó közös jellemzőjeként kiemelt: „Mindketten a szülői házból és az iskolai környezetből egyaránt, … többnyelvűséget és az ezzel járó többszínű kultúrák megbecsülését, valamint ezzel együtt Tovább …