Az állatorvosképzést meghatározó, és a tanintézetben évtizedeken át tevékenykedő professzorok mellett időről időre felbukkantak olyan kiváló tudósok, akiknek az életében az állatorvosok oktatása rövid epizódnak bizonyult, mert felkészültségük és ambíciójuk más területre vonzotta őket, ahol jelentős eredményeket értek el. Ilyen volt például széles látókörű orvos, nemzetközi hírű belgyógyász, Korányi Sándor; a kiváló botanikus, Boros Ádám; vagy a tragikus sorsú miniszterelnök, Nagy Imre. Ha nem is voltak döntő befolyással az állatorvosképzésre, tudásuk, egyéniségük biztosan nyomot hagyott az intézményen.
Az első magyar Adria-expedíció résztvevőit bemutató képet egy hasonló személyiség, Leidenfrost Gyula (az álló sor bal szélén) adta közre a Tenger című folyóirat hasábjain, ahol részletes beszámolót közölt az útról. Az oceanográfiai kutatások a 19. század második felében lendültek fel, és az Adrián 1866-ban kezdődtek az olasz és osztrák-magyar haditengerészet térképező munkájával. Bár a part mentén több állomás létesült, hosszú ideig hiányoztak a nyílttengeri vizsgálódások, és csak a 20. század elejére érett meg egy nemzetközi összefogással végrehajtandó, nagyszabású koncepció. A Magyar Adria Egyesület ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott, és kutatási célokra – meghatározott időszakokra – megkapta a haditengerészet Najade nevű hajóját, amelyet, elsősorban az osztrák Adriaverein költségén, „úszó laboratóriummá” átalakítottak. 1913-ban az egyesület titkára, Leidenfrost Gyula a módszerek tanulmányozása érdekében részt vett a 10. osztrák Adria-expedíción. Végül 1914. október 11-én futott ki a hajó, amelyen a hazai tudósok a következő három héten át meteorológiai megfigyeléseket, hidrográfiai vizsgálatokat és biológiai kutatásokat végeztek. Összesen 6332 megfigyelést rögzítettek, illetve mérést hajtottak végre.
Az ötven éve elhunyt Leidenfrost Gyula tengerkutató egy évig volt a halbiológia magántanára a M. kir. Állatorvosi Főiskolán. A reményteli indulás után kutatói pályája ketté tört, egyrészt azért, mert a Tanácsköztársaság idején Természettudományi Múzeumok és Társulatok Direktóriumának elnökévé választották, ami miatt egy időre kizárták a tudományos életből. Másrészt, a Trianoni béke után a magyar tengerkutatás természetes módon elsorvadt. Leidenfrost emlékeit a Keserű tenger és Kék Adria című könyveiben foglalta össze. Sorsának tragédiája, hogy az általa gyűjtött minták elvesztek, és otthona is elpusztult a II. világháborúban. Rajta kívül a parazitológia és az állattan meghívott előadója (1917–1919), Soós Lajos, malakológus, akadémikus, is szerepel a képen (alsó sor közepén).
Orbán Éva
Eredeti megjelenés: Orbán Éva: Egy magyar Adria-expedíció résztvevői. Magyar Állatorvosok Lapja, 2017. 139. 8. 450.
Ajánlott olvasmány: http://www.elbida.hu/2016/09/keseru-tenger.html
