„Elfajzott” állatorvosok
A rovat címe megtévesztő. Nem olyan állatorvosokról fogok írni, akik valami csúnya dolgot cselekedtek vagy zsivány életmódot folytattak, hanem olyanokról, akik pályájukat elhagyva vagy pályájuk folytatása mellett más területen is megcsillantották tehetségüket. Legyen az irodalom, régészet, műgyűjtő tevékenység vagy akár a politika.
Kezdjünk először egy nemzetközileg is ismert, sőt, könyveivel nagy világsikereket aratott kirgiz íróval, Ajtmatovval.
Csingiz Torekulovics Ajtmatov az egykori Szovjet-Kirgizisztánban született 1928. december 12-én, egy kis faluban, Sekerben. Keresztnevét a nagy mongol hódító, Dzsingisz kán után kapta. Családja vándorló életmódot folytatott, a kirgizek többségéhez hasonlóan nomád volt.
Hat osztályt végzett, mert 14 éves korában „kiemelték” és kinevezték a falusi tanács alelnökévé (lévén a felnőttek nagyrészt katonák, hiszen 1942-t írtunk). Feladatai közé tartozott egy rendkívül „hálás” feladat: az adók behajtása.
(A sztálini megtorlások egyik jellemző esetével találkozunk Ajtmatov családtörténetében. A fiú apját 1938-ban burzsoá nacionalizmus vádjával végezték ki – az egész Kirgiz Központi Bizottsággal egyetemben –, miközben fia négy év elteltével gyermekként a helyi államhatalmi szerv egyik vezetője lett.)
A háború végeztével, 1946-ban szakérettségi tett, és beiratkozott a frunzei (ma: Biskek) Kirgiz Mezőgazdasági Intézet Állattenyésztési Szakára. Tanulmányait a kazahsztáni Dzsambulban (ma: Taraz) folytatta, ahol 1953-ban állatorvosi diplomát szerzett.
Diplomáját megszerezve egy mezőgazdasági szövetkezetben (kolhozban) kezdett el dolgozni, miközben esténként novellákat írt. Tehetségét felismerve felvették a moszkvai Gorkij Irodalmi Intézetbe, ahol 1958-ban szerzett diplomát.
Egyre több kisebb-nagyobb művet publikált hol orosz, hol kirgiz nyelven. Hírnevét, sőt világhírnevét a Dzsamila szerelme című kisregénye hozta meg. Ezután sorra jelentek meg jobbnál jobb művei, mint például Az első tanító, A versenyló halála, Az évszázadnál hosszabb ez a nap.
Műveit, amelyeket több mint száz nyelvre fordítottak le, közel 100 millió példányban adták ki. Csak magyar nyelven 12 munkája jelent meg.
Otthon – a szovjet időszakban – szinte minden létező kitüntetést megkapott. Kirgizisztán függetlenné válása után a kitüntetésáradat folytatódott. Nálunk 2006-ban tüntették ki a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével.
Németországban hunyt el 2008. június 10-én.
2020 szeptemberében parkot neveztek el róla Zuglóban.
Dr. Kótai István
Ajtmatov néhány műve
