1820-ban szólaltak fel először a Tudományos Gyűjtemény hasábjain „az oktalan állatokon való kegyetlenkedés” ellen, s ezzel indult a küzdelem a vadon és a ház körül élő állatok védelméért. Petényi Salamon János nyerte 1844-ben a témában kiírt első pályázatot. Dolgozatában elsődleges okként az állatok nem kellő ismeretéből fakadó előítéleteket említi, végül – az állatkínzás tudományos, gazdasági, erkölcsi kártételeit taglalva – eljut oda, hogy ”a teremtménytársainkkali méltatlan bánástól egyenes út vezet embertársainkkal való hasonló bánásmódra”.
Az állatorvosok természetes módon csatlakoztak a tudósok, írók, köztiszteletben álló férfiak és asszonyok által támogatott mozgalomhoz. Zlamál Vilmos 1870-ben megalapította a Pesti Állatvédő Egyesületet. Bár a nagyközönséget nem sikerül mozgósítani, születtek eredmények: az Ausztria, Magyarország és Olaszország közötti egyezmény a hasznos madarak védelmére, és egy állatkínzás elleni paragrafus az 1879. évi büntető törvénykönyvben.
Herman Ottónak sikerült később a parlamentben és a közéletben elég támogatót szereznie az „Állatvédő Egyesült Budapesten” alapításához (1882), amelynek alelnöke a M. kir. Állatorvosi Tanintézet igazgatója, Tormay Béla lett. Herman az állatok védelme kapcsán az oktatásra-nevelésre, a közösség erejére, az erkölcsre apellált, és szót emelt az élveboncolás, illetve a galamblövészet ellen. Az évtized végére az egyesület országossá alakult, s elérte, hogy a vivsectiot mind az egyetemeken, mind az állatorvosi akadémián csak kellő tudományos indokkal, illetve kíméletet (altatás) megkövetelve alkalmazzák.
Röck Szilárd hagyatéka tette lehetővé, hogy az egyesület népszerűsítse az állatvédelem ügyét. 1891-ben megindult az Az Állatok Őre, 1892-ben pedig pályázatot írtak ki egy népszerűsítő írásra az állatok táplálásáról, szállításáról és a betegségek felismeréséről. Ezt Monostori Károly, állatorvos-akadémiai tanár nyerte el. A számtalan népszerűsítő kiadvány és írás szerzője, Zoophylus álnéven írta a képen látható könyvet az Élők bonczolása ellen.
1896-ban Budapesten rendezték az állatvédők XII. nemzetközi kongresszusát, amelyen dr. Plósz Béla is előadást tartott a nagyvárosokban folyó állatkínzásról és ennek visszaszorításáról. 1901-ben újraindult az egyesület lapja Állatvédelem címmel Monostori, majd Kukuljevič József, m. kir. állatorvos szerkesztésében. Kukuljevič került a régóta szorgalmazott „menedékház” élére, amely a gazdátlan állatokat fogadta be átmeneti időre.
Orbán Éva
Eredeti megjelenés: Orbán Éva: Az állatok őrei. Magyar Állatorvosok Lapja, 2015. 137. 6. 322.
A folyóirat és a könyv a Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeumban rendelkezésre állnak.
