A felfedező: Dr. Aujeszky Aladár (Pest, 1869. január11.-Budapest, 1933. március 9.) orvosdoktor, állatorvos, a bakteriológiai diagnosztika magántanára, főiskolai tanár, a M. kir. Állatorvosi Főiskola Bakteriológiai Intézetének vezetője (1907-1933). Nevét a nemzetközi szakirodalomban, a róla elnevezett betegség neve őrizte meg. A ,,pseudolyssa’ kórképét 1902-ben írta le először és különítette el a veszettségtől. Könyvei: A baktériumok természetrajza (1912), Általános bakteriológia (1924). (Forrás: Magyar Állatorvosi Panteon)
További elnevezések: Aujeszky-féle betegség, álveszettség, pseudolyssa, pseudorabies, Pseudowut, morbus Aujeszkyi, fertőző nyúltvelőbénulás, paralysis bulbaris infectiosa
Leírás: „Az alábbiakban egy fertőző betegségre óhajtom a figyelmet felhívni, a melyet két ízben volt alkalmam észlelni, de a melyről az irodalomban semmi adatot sem sikerült találnom. Ennek, a szakemberek előtt, úgy látszik, ismeretlen, eddig le nem irt, érdekes kórnak a megismerésére két, veszettségre gyanús állat agyvelejének vizsgálása vezetett. …
Minden kísérlet, mely a fertőző betegséget előidéző mikroorganizmus felfedezésére irányult, eredménytelen maradt. Hogy a fertőző anyagot valamely élő mikróba alkotja, ugyan valószínű; de a bakteriológiai technika ma ismert módszereivel kitenyészteni, sem pedig meglátni nem sikerült. … Tehát e betegségnek előidéző oka is a fertőző vírusok ama csoportjába tartozik, a melyek mikroorganizmusát eddig sem kitenyészteni, sem meglátni nem sikerült (himlő, veszettség, skarlát, kanyaró, száj- és körömfájás, horsesickness, stb., stb.).
A leírt betegség tehát bizonyos tulajdonságainál fogva élesen különbözik a veszettségtől, vírusa nem azonos e betegség fertőző anyagával, habár némely sajátságai hasonlítanak is hozzá. Bizonyosnak látszik az is, hogy nem lehet valami nagyon gyakori betegség, mert különben már jobban ismernők. Hogy azonban itt-ott nyomára akadhatunk, legjobban az bizonyítja, hogy intézetünkbe egy esztendő leforgása alatt két olyan állat agyvelejét küldték be vizsgálat végett, a mely állatok veszettségre voltak gyanúsok, tényleg pedig a leírt betegségben pusztultak el.”
(Forrás: Aujeszky Aladár: A veszettséggel összetéveszthető, oktanilag ismeretlen fertőző betegségről. Veterinarius, 1902. 25. 12. 387–396.)
„Herpeszvírus okozta betegség, amely malacokban és más fajokban idegrendszeri tüneteket és elhullást okoz, felnőtt sertésekben enyhe légúti tünetekkel vagy tünetmentesen zajlik le.”
(Forrás: Mit adott a magyar állatorvos-tudomány a világnak? Állatorvostörténeti Gyűjtemény, időszaki kiállítás, 2011. A mikrobiológia nagyjai és a Magyar királyi Állami Bakteriológiai Intézet. https://univet.hu/konyvtar/wp-content/uploads/sites/17/2025/07/mikrobi.pdf)
Év: 1902
Érdekesség: „Épen most, midőn jelen közlésem megírását befejeztem, Marek tanár szívességéből egy, az állatorvosi föiskola belgyógyászati osztályán elpusztult macska hulláját volt alkalmam megvizsgálni, s kísérleti úton megállapítottam, hogy a macska is a leírt bántalomnak esett áldozatul. Mint értesülök, a főiskolán hasonló jelenségekkel járó, gyorsan ölő betegséget macskán már többször észleltek.” – írja cikke lábjegyzetében Aujeszky Aladár.
Az első idegen nyelvű beszámoló: Aujeszky, Aladar: Ueber eine neue Infektionskrankheit bei Haustieren. Centralblatt für Bakteriologie, Parasitenkunde und Infektionskrankheiten. Abt. 1. Originale, 1902. 32. 5. 353–357.
Az arckép forrása: Magyar Állatorvosi Panteon
A betegség képének forrása: Vetési Ferenc, Dobos-Kovács Mihály: Állatorvosi patológiai képes album = Colour atlas of veterinary pathology. Budapest : VET-Image Kft., 2006. 609. kép – Újszülött malac májában, lépében, tüdejében nagyszámú gyulladásos-elhalásos góc az Aujeszky-betegség következtében
