Az újító: Dr. Aujeszky Aladár (Pest, 1869. január11.-Budapest, 1933. március 9.) orvosdoktor, állatorvos, a bakteriológiai diagnosztika magántanára, főiskolai tanár, a M. kir. Állatorvosi Főiskola Bakteriológiai Intézetének vezetője (1907-1933). Nevét a nemzetközi szakirodalomban, a róla elnevezett betegség neve őrizte meg. A ,,pseudolyssa’ kórképét 1902-ben írta le először és különítette el a veszettségtől. Könyvei: A baktériumok természetrajza (1912), Általános bakteriológia (1924).
(Forrás: Magyar Állatorvosi Panteon)
További elnevezés: Aujeszky-féle festési eljárás, Aujeszky-módszer
Leírás:
„A spórákat tartalmazó kultúrákból keveset szétkenünk a fedőlemezen s mialatt ez a levegőn megszárad, azalatt Bunsen-láng fölött porczelláncsészében buborékképződésig melegítjük a 1/2 %-os sósav-oldatot. Amint az oldat erősebben füstöl s buborékozni kezd, elhúzzuk alóla a gázlámpát s a már száraz (nem fixált) fedőlemezt bemerítjük a páczoló folyadékba s benne hagyjuk 3–4 perczig. (Akárhányszor egy perecz is elegendő, de biztos eredmény elérésére jobb 3–4 perez.) Azután vízzel leöblítjük, leszárítjuk, szabályszerűen fixáljuk, s Ziehl-féle carbol-fuchsinnal fedvén be, csípőbe fogjuk és a festődés gyorsítása végett a láng felett párolgásig melegítjük ; s mikor a festőfolyadék gőzölög, vegyük el a praeparátumot egy két pillanatra a láng felől s ismételjük azután e melegítést még kétszer, azután pedig hagyjuk a készítményt még 1–2 perczig lehűlni. Következik a színtelenítés 4–5 %-os kénsavval, majd vízzel való leöblítés után az utófestés malachitzölddel vagy methylenkékkel 1–2 perczig és a praeparátum készen van. Az egész eljárás tehát 8–10 percznél több időt nem igényel. (Forrás: Aujeszky Aladár: Egyszerű eljárás bakteriumspórák megfestésére. Orvosi Hetilap, 1897. 41. 52. 625–626.)
Év: 1897
Érdekesség: Az eljárás ötlete akkor merült fel, amikor Bütschli és Aujeszky a gyomornedvnek a baktériumokra gyakorolt hatását tanulmányozták, és felfedezték, hogy a sósav befolyásolja a spórák fejlődését.
Az eljárást – a kor szokásának megfelelően – egy évvel később nemzetközi szaklapban is közzétették: Aujeszky, A.: Eine einfache Sporenfärbungsmethode. Zentralblatt für Bakteriologie, Parasitenkunde und Infektionskrankheiten. Abt. 1, Medizinisch-hygienische Bakteriologie, Virusforschung und tierische Parasitologie. 1898. 23. 8. 329–331.
A Veterinarius 1898. évi 18. számában (358. p.) Z (talán Zimmermann?) ismerteti az anthrax, az oedema malignum, a sercegő üszök és sok más bacillus spóráinak megfestésére hatékonyan alkalmazható eljárást a német közlemény alapján.
Szüts András: Az ép- és kóros szövettani vizsgálat módszerei. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 150.) című, 1936-ban megjelent könyvének a baktériumok és különböző gombák vizsgálatáról szóló fejezetében már bevett eljárásként ismerteti az Aujeszky-módszert.
Az arckép forrása: Magyar Állatorvosi Panteon
A kép forrása: Szűts András: Az ép- és kóros szövettani vizsgálat módszerei. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 150.) Budapest, MOKTK, 1936. p. 239.
