A feltalálók: Kontrimavicsusz L. M. (50%), a Szovjet Mezőgazdasági Akadémia Össz-szövetségi Kísérleti Állatorvosi Intézete, Moszkva, Szovjetúnió munkatársa; Derzsy Domokos, (5%) állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány doktora, patológus, mikrobiológus, immunológus, a nagyüzemi baromfitartás, a baromfibetegségek kiváló szakembere, címzetes egyetemi tanára; Kisari János, (30%), Tovább …
A felfedezők: Derzsy Domokos, (50%) állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány doktora, patológus, mikrobiológus, immunológus, a nagyüzemi baromfitartás, a baromfibetegségek kiváló szakembere, címzetes egyetemi tanára; Kelemen Józsefné (30%), állatorvos, a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat munkatársa; Kojnok János (20%), állatorvos, az állatorvos-tudomány kandidátusa, a Tovább …
Derzsy Domokos életének első negyedszázadát a történelem viharai töredezetté tették. Erdélyben, Felsőboldogfalván született 1914-ben, ahonnét az I. világháború alatt, másfél éves korában a család menekülni kényszerült. Zsákára kerültek atyai nagybátyjához, aki állatorvos volt. A kis Domokost – talán a jobb Tovább …
Zimmermann Ágoston 1875. december 3-án született Moór községben. Ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelyik a történelem viharainak a leginkább kitett volt. A kiegyezés utáni konszolidált időszakban cseperedett. Fiatalkorát a millennium fényében és prosperitásában élte. Szép reményekkel indult a 20. századnak, amiket Tovább …
A feltalálók: Beer György (1927–2017) , gépészmérnők, a találmány kidolgozása idején egyetemi docens, 1975-től egyetemi tanár, a gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar Mezőgazdasági Gépek Javítása Tanszékének vezetője[1], elismert újító. (45%) Koltay Tibor (1928–1982), gépészmérnök, a gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Tovább …
A feltalálók: Goóts László (1928–2018) állatorvosdoktor, Poroszlón állatorvos, a gyöngyösi állatkórház vezetője, majd városi főállatorvos (40%), B. Kovács András (1925–1981) állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a sebészeti és szemészeti tanszék és klinika vezetője, az állatorvos-tudomány doktora, 10 éven át az egyetem rektorhelyettese, hat éven Tovább …
Az újító: B. Kovács András (1925–1981) Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a sebészeti és szemészeti tanszék és klinika vezetője, az állatorvos-tudomány doktora, 10 éven át az egyetem rektorhelyettese, hat éven át rektora volt. (Forrás: Magyar Állatorvosi Panteon) További elnevezések: B. Kovács-féle éralákötőtű, Tovább …
Az újító: B. Kovács András (1925–1981) Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a sebészeti és szemészeti tanszék és klinika vezetője, az állatorvos-tudomány doktora, 10 éven át az egyetem rektorhelyettese, hat éven át rektora volt. (Forrás: Magyar Állatorvosi Panteon) További elnevezések: Fonálorsós sebvarró Leírás: „árszerű seb. Tovább …
A rendszerváltás utáni időkben rengeteg memoár jelent meg. A kiadók igyekeztek betölteni azt a hiátust, amit a személyes visszaemlékezések meg nem jelenése okozott. A fiókok mélyéről, szamizdatok oldalairól a nagyközönség elé kerültek az ismert és kevésbé ismert személyiségek élettörténetei. Az Tovább …
Amikor Helsinkiben voltam, az ottani állatorvosi könyvtárban, Ica megszervezte, hogy találkozzak a fiával, aki kint dolgozott. Zoli egy egész napos programot szervezett a számomra. Ica minden munkatársát megbecsülte. Nem tett különbséget könyvtáros és takarítónő vagy fénymásoló között. Nyugdíjazása után többször Tovább …