Az újító: Bölcsházy Kálmán, állatorvosdoktor, a szülészeti tanszék és klinika egyetemi tanára 1948-tól 1966-ig, a nagyüzemi állattartás és takarmányozás szülészeti és szaporodásbiológiai problémáinak kutatója; számos szülészeti műszer feltalálója és konstruktőre.
(Forrás: Magyar Állatorvosi Panteon)
További elnevezés: Bölcsházy-féle automatikus szemhorog
Leírás: „A szemhorgot úgy használjuk, hogy a (6) drótsodronyt az (1) fémheveder (5) befűző gyűrűjén, majd a horogszárnyak (7) és (8) befűzőgyűrűin átvezetve, visszavezetjük az (5) gyűrűhöz, melyen újra átfűzzük ezután a műszert nyitott állapotban marokba fogva, előbb az egyik, majd a másik horgot a belső szemzugokba süllyesztjük. A drótsodrony szabad végeit ezután meghúzva, a sodrony a gyűrűk révén automatikusan összeszorítja a horogszárnyakat, miáltal kiakadásmentes kapcsolatot kapunk.
Fejoldaltartás esetén a horgot előbb a túlsó, ezt követően a felénk eső belső szemzugba mélyesztjük, közben a drótsodrony végeit meghúzzuk. A műszer ebben a helyzetben is kifogástalanul ül és erős oldalirányú húzatás során sem kapcsolódik ki a szemgödörből.” (Az eszköz részletes leírásának és a képnek a forrása: HU, Szabadalmi leírás : 144.478: Automatikusan összeszoruló szemhorog nagyállatok szülési segélynyújtásához / Bölcsházy Kálmán. Bejelentés: 1955-02-24. 1 p. 1 t. l. : ill. Közzétéve: 1958-11-15. 2 igénypont)
„Automatikus szemhorog. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a szülészeti kötélre, láncra felfűzött szemhorgokat – különösen fejoldaltartás esetében – csak igen nehéz küzdelem árán sikerül a szemgödörbe helyezni. A húzatás közbeni szükséges szünetekben, amikor a húzásra használt kötél, lánc, feszítése csökken, egyik vagy mindkét szemhorog könnyen kiesik a szemgödörből.
Ezeket a hibákat küszöböli ki a Bölcsházy-féle automatikus szemhorog. A műszer 20 mm széles és 3,5 mm vastag idomvasból készült hevederből és az ehhez csavarokkal csatlakozó és a fejhez jól idomuló horogszárakból áll. A heveder kissé hajlított – alkalmazkodva az orrhát hajlásához –, majd a szárnyakat rögzítő csavarok befogadására, mindkét szárán – a szabályozhatóság érdekében – több, csavarmentes furattal van ellátva. A heveder felénk eső szélén kimagasodó perem található, amelyek a horogszárnyaknak csupán egyirányú elfordulását teszik lehetővé. A heveder harántirányú felezési vonalában a szülészeti acélsodronyok befűzéséhez acélgyűrű van felerősítve. A szárnyak felső szélének végén ugyancsak egy-egy acélgyűrűt találunk, míg a szárnyak belső felülete legvégén hátrahajló ívben illeszkednek a horgok.
A leírt szemhorgot használatra úgy készítjük el, hogy a szülészeti sodronyt a gyűrűkön átfűzzük (kiindulva a heveder gyűrűjéből, majd a horogszárnyakon és oda visszatérve), ezután a műszert nyitott állapotban előrefelé tekintő horgokkal harántirányban marokba fogjuk (nyújtott fejtartás esetében), majd előbb az egyik, majd a másik horgot a belső szemzugba illesztjük. Most a sodronyszárakat meghúzzuk, a sodrony a gyűrűk révén automatikusan összeszorítja a horogszárnyakat, s ezzel kiakadásmentes kapcsolathoz jutunk… Előnyének mondható az automatikus szemhorognak az is, hogy a kéz meghosszabbítható vele és a tőlünk távolabb eső szemgödörbe is könnyen beakasztható.” (A részletes leírás és a képek forrása: Cseh Sándor: Állatorvosi szülészeti műtéttan. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1955. pp. 119–121.)
Év (a bejelentés napja): 1955. február 24.
Érdekesség: A Bölcsházy által fejlesztett eszközök nemzetközi kiállításokon is szerepeltek. Szülészeti készlete például az 1958-as brüsszeli világkiállításon. A többi műszer miatt is érdekes idézni a Szabad Föld hasábjain megjelent hírt: „A külföldön is jól ismert magyar műszerek közül kiállítjuk például az autósebességmérő fényképezőgépet, az érvarrókészüléket, a Bölcsházy-féle állatszülészeti műszereket, a legmodernebb vérnyomásmérőt, az automatikus pamutminősítő berendezést….”
(Forrás: Milassin Béla: Találkozó a Heysel-park ősfái alatt. Szabad Föld, 1958. 14. 4. p. 45.)
