Az újító: Bölcsházy Kálmán, állatorvosdoktor, a szülészeti tanszék és klinika egyetemi tanára 1948-tól 1966-ig, a nagyüzemi állattartás és takarmányozás szülészeti és szaporodásbiológiai problémáinak kutatója; számos szülészeti műszer feltalálója és konstruktőre.
(Forrás: Magyar Állatorvosi Panteon)
További elnevezések: Bölcsházy-féle spirál-fetotom
Leírás: „embryotom, mazgatdaraboló. A fetotom a fetotomia céljaira szerkesztett állványos drótfűrész.”
(Forrás: Állatorvosi értelmező szótár. Szerk. Gallyas Csaba, Holló Ferenc. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1984. p. 234.)
„Olyan esetekben, ha tovafutó fűrészhurokkal is megoldhatjuk a rendellenességet, egyszerűbb műszereket is használhatunk, amelyeknek egyöntetűen az a jellemzőjük, hogy a merev állványt hajlítható acéldrótspirál alkotja. Eredeti modellje ennek a nagyméretű Glättli-féle spirál-fetotom….A Glättli-spirálok előnyeinek megtartása (takarékosság) érdekében Bölcsházy a Meyer-Schlichting-féle fetotom elgondolásához hasonlóan, de olyan egyszerű kivitelben szerkesztette meg a spirálokat rögzítő fémhevedert, hogy azt mindenki kevésbé képzett műszerésszel is el tudja készíttetni. A Meyer-Schlichting-féle zsebfetotom alapjában véve két spirálcsőből áll, amelyek vékonyabbak, mint a Glättli-féle spirálok, s amelyeket a belső végükön egy elmozdítható, komplikált szerkezetű fémheveder tart össze. Ezzel a Glättli-féle spirálok rögzítésével járó nehézségek lettek kiküszöbölve. Ezt a jól használható készüléket Bölcsházy a gyakorlati igényeknek megfelelően a következő módon változtatta meg. A spirálok átmérőjét a drótfűrész beszorulásának elkerülésére és a drótfűrész befűzésének megkönnyítésére 20–25 mm-ben állapította meg, továbbá a markolatául szolgáló fémhevedert úgy egyszerűsítette, hogy egyrészről megbízhatóan rögzítse a drótspirálokat, másrészről előállítása s így beszerzése is lényegesen olcsóbb legyen.”
(Az eszköz részletes leírásának és a képnek a forrása: Cseh Sándor: Állatorvosi szülészeti műtéttan. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1955. pp. 211–212.)
Év: 1955 előtt
Érdekesség: A Bölcsházy által fejlesztett eszközök nemzetközi kiállításokon is szerepeltek. Szülészeti készlete például az 1958-as brüsszeli világkiállításon. A többi műszer miatt is érdekes idézni a Szabad Föld hasábjain megjelent hírt: „A külföldön is jól ismert magyar műszerek közül kiállítjuk például az autósebességmérő fényképezőgépet, az érvarrókészüléket, a Bölcsházy-féle állatszülészeti műszereket, a legmodernebb vérnyomásmérőt, az automatikus pamutminősítő berendezést….”
(Forrás: Milassin Béla: Találkozó a Heysel-park ősfái alatt. Szabad Föld, 1958. 14. 4. p. 45.)
A kép forrása: Lővey Pál: Magyarország világkiállítási pavilonjai. In: Magyar EXPO sikerek, 1851-2021: kiállítási katalógus. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 2022. pp. 15–27. https://real.mtak.hu/159206/1/Expo_L%C5%91veiP%C3%A1l_15-28.pdf
