A feltalálók: Tuboly Sándor (1932–2017), állatorvos, professzor 1932-ben, Hercegfalván, pedagóguscsaládban született. Tanulmányait az Állatorvostudományi Főiskolán végezte, ahol 1955-ben doktorrá avatták. Az 1976-tól az Állatorvostudományi Egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékének munkatársa, majd tanszékvezetője, nyugdíjba vonulásáig.
Szent-Iványi Tamás (1920–1991) a járványtan oktatója 1950–1985 között. 1946-ban szerzett állatorvosi oklevelet, 1976–1985 között a Járványtani Tanszék vezetője. 1970-1975 között a FAO római központjában dolgozott. Részt vett az egyes fertőző betegségek (gümőkór, brucellosis, leptospirosis, Aujeszky-féle betegség, enzootiás bovin leucosis) elleni hazai és nemzetközi járványvédelmi és mentesítési akciók tervezésében és végrehajtásában, főként a fejlődő országokban a FAO, a WHO és az OIE felkérésére. Kutatómunkája az immunogenetika, a mikrobiológia, a járványtan területére terjedt ki. Az MTA 1973-ban levelező, majd 1979-ben rendes tagjává választotta.
(A szöveg és a képek forrása: Magyar Állatorvosi Panteon)
Leírás: „Eljárás fajspecifikus hatású gümőkór diagnosztikum előállítására Mycobacterium törzsek, előnyösen Mycobacterium bovis vagy M. avium elölt tenyészetének a lipoidoktól zsíroldószerrel mentesített kivonatából vagy centrifugált üledékéből, azzal jellemezve, hogy a tenyészet betöményített szűrletéből vagy a baktérium-üledék savas hidrolízissel nyert kivonatából az egyes fehérje-poliszaccharid komplexeket elektrofrézissel vagy az egyes frakciók izoelektromos pontjának megfelelő pH-értékre való beállításával szétválasztjuk és a kívánt fajspecifikus tuberkulin- (illetve szerológiai) reakciót adó poliszaccharid-részt tartalmazó frakcióból a fehérjét a fehérje-poliszaccharid kötés elbontásával eltávolítjuk, majd a tiszta fajspecifikus poliszaccharidot kicsapással vagy gél-filtrálással elkülönítjük és diagnosztikai reagenssé dolgozzuk fel.”
(Forrás: Szellemi Tulajon Nemzeti Hivatala adatbázisa)
A szöveg forrása: HU, Szabadalmi leírás : 158035 : Eljárás fajspecifikus gümőkőr diagnosztikum előállítására / Tuboly Sándor, Szent-Iványi Tamás. Bejelentés: 1968-05-28. 6 p. : ill. Közzétéve: 1970-06-06. 5 igénypont
Év: 1968
Érdekesség: A találmány több éves kutatómunka eredménye és bejegyzése után is folytatódtak a fejlesztések. A diagnosztikumot ismertették 1972-ben a Mexico City-ben rendezett Állatorvos Világkongresszuson.
„Szent-Iványi és Tuboly (Magyarország) egy szelektív tuberkulin készítményről (Setulin) számolt be, amely a M. bovis AN 5-ös törzse 6 hetes tenyészetének hidrolizálása és elektroforetikus frakcionálása útján készült. In vivo és in vitro keresztreakciókban kimutatott közös Mycobacterium-frakciókat küszöböltek ki, és egy specifikus glikoprotein-frakciót izoláltak. A tipikus mycobacteriumokkal fertőzött szarvasmarhák erősen pozitív reakciót adtak az avián, legtöbbször pozitív reakciót az emlős, de nem reagáltak a szelektív tuberkulinnal. A M. bovisszal fertőzött egyedekben viszont kifejezetten pozitív reakció jelentkezett a Setulin használata után. Az emlős és a szelektív tuberkulin együttes alkalmazása zárt tenyészetekben felfedte az atipikus mycobacteriumok jelenlétét, amelyek a hagyományos tuberkulinreakciók elbírálásakor zavart kelthetnek.”
Forrás: Beszámoló a Mexico City-i, XIX. Állatorvos-Világkongresszusról. Magyar Állatorvosok Lapja, 1972. 27. 8. p. 458.
Dénes Lajos akkori miniszterhelyettes így értékelte a találmányt a gümőkór hazai helyzetét feldolgozó cikksorozatában:
„A hosszú ideig vitatott tuberkulinkérdésének rendezését első feladataink közé soroltuk. A kezdetben használatos emlős-(kevert) tuberkulin helyett 1975-től a tisztítotttuberkulin alkalmazására tértünk át. Mivel a hazai gyártás nehézségeit rövid idő alatt nem tudtuk megoldani, előbb német, majd csehszlovák import tuberkulint használtunk. 1980-ban sikerült először a Phylaxiának a nemzetközi előírásoknak megfelelő, a M. bovisAN-5 jelű törzséből készített tisztított tuberkulint előállítani és ebből a hazai igényeket kielégítenünk.
Érdekes eredményekhez vezettek Szent-IványiTamás dr. és TubolySándor dr. vizsgálatai az általuk készített szelektív hatású Setulinnal. Találmányuk és a diagnosztikum hatásmechanizmusának elemzéseiből levont következtetéseik a gyakorlat komoly segítségére voltak egyes parallergiás reakcióknak a patogén mycobakteriumok kiváltotta reakcióktól való elkülönítésében. Külön érdemüknek tartom, hogy találmányukat soha nem próbálták csodaszernek feltüntetni, amely egyrészt elfoglalná a gümőkórra irányuló vizsgálatokban a tuberkulin helyét, másrészt helyettesítené a részletes járványtani elemzéseket, az összefüggések levezetését az egyes konkrét esetekben.”
Forrás: Dénes Lajos: A szarvasmarha-gümőkór helyzete Magyarországon : IV. Statisztikák, következtetések, tanulságok. Magyar Állatorvosok Lapja, 1983. 38. 4. p. 200.
Orbán Éva
