Dr. Fettick Ottó (1875–1954)

A szerzők
Dr. Fettick Ottó (1875-1954)

Harminc éves, érzékeny, álmodozó fiatalember néz ránk Borsi T. festményéről, amely egykor az Élelmiszerhigiénia Tanszéket, majd az Állatorvostörténei Gyűjtemény régi kiállítóterét díszítette. Valóban, kettősség jellemezte Fettick Ottót: egyrészt a tejhigiénia megalapozója, kiváló szakembere volt, egyike az első állatorvos-doktoroknak. Másrészt – és június 1-én, születésének 150. évfordulójára emlékezve ezt az oldalát szeretnénk bemutatni – vonzódott a művészetekhez: kerámia, üveg és textilgyűjteménye nemzetközi szinten is kiemelkedő volt.

Tudatos, tudós gyűjtő volt, aki „elsősorban azt igyekezett megszerezni, ami hazai nagy közgyűjteményeinkből hiányzik vagy nem kellőképpen képviselt”.1 Különösen érdekelte a kortárs művészet és „előszeretettel vásárolt maguktól a művészektől, a megszerzett tárgyakra vonatkozó feljegyzéseit, számláit gondosan megőrizte” 1. Különösen érdekelte a francia és a skandináv üveg- és kerámiaművészet, de jelentős Zsolnay- és herendi porcelángyűjteménnyel is rendelkezett. Csipkegyűjteménye háromszáz év alkotásait tartalmazta. Keleti szőnyegei, kelet-ázsiai műtárgyai és a magyar és szomszéd népek népművészetét reprezentáló alkotások is nagy értéket képviseltek. A kortárs magyar festészet sem maradt ki érdeklődési köréből.

Miből finanszírozhatta gyűjtőszenvedélyét? Egyrészt örökségéből, másrészt – amint Dobrovits Aladár, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója írja – „Fizetését, tudományos és szakértői munkásságának gyümölcsét nem arra használta fel, hogy életét kényelmesebbé tegye, hogy magának könnyen elérhető örömöket biztosítson. Minden jövedelmét gyűjteménye fejlesztésére fordította.” 1 Talán találmányaiból is származott bevétele, esetleg a Köztelekben reklámozott a Fettó sajtoltó porból is.

Fetto sajtoltó reklámja a Köztelekben
Fetto sajtoltó reklámja a Köztelekben

Mi vezette a gyűjtésben? Fettick Ottónak nem volt családja, utódja. Nemcsak a művészet iránti rajongás vagy a gyűjtőszenvedély, nem is a befektetés szándéka. Inkább a kereső-kutató attitűd jellemezte, és távlatosan a hazai  műgyűjtemények gyarapítására is gondolt. 1946-ban ajándékozta az Iparművészeti Múzeumnak keletiszőnyeg-gyűjteményét, 1948-ban Zsolnay-gyűjteményének jelentős részét. Ugyanebben az évben végrendelkezett az Iparművészeti és a Szépművészeti Múzeum javára. Majd még életében megkísérelte az Iparművészeti Múzeumnak ajándékozni az odatartozó anyagot. Ezt a Közoktatásügyi Minisztérium nem hagyta jóvá, holott az ajándékozási okiratban Fettick kijelentette: ”népe és hazája iránti szeretettől vezéreltetve, egész élete tevékenységének eredményét képező iparművészeti gyűjteményét minden feltétel nélkül, teljes egészében az Iparművészeti Múzeumnak ajándékozza” 1.  Később az ajándékozás sikerrel járt, de mindössze egy „köszönömöt” kapott érte.

1957-ben az Esti Hírlap úgy emlékezett rá, hogy a nyugalmazott egyetemi tanár által ajándékozott gyűjtemény értéke megközelítette az ötmillió forintot, ám „Az öregúrnak, aki igen rossz anyagi körülmények között élt, csak igen kevés kegydíjat folyósítottak”.2 A lap szerint a minisztérium múzeumi osztálya úgy vélekedik, hogy a jövőben támogatni kell az adományozókat, amennyiben életkörülményeik ezt szükségessé teszik.

Fettick Ottó élete végéig folytatta munkáját – mind az állatorvoslás, mind a műgyűjtés terén. 1954. február 3-án lakásában rosszul lett, majd városigáz-mérgezés végzett vele. Halála után néhány évvel lakásában kis múzeumot rendeztek be, de később ez megszűnt. Gyűjteményének darabjai az Iparművészeti Múzeum egyes kiállításain tűnnek fel.

Szüleivel közös sírjának is szomorú a sorsa. A sír a váci Középvárosi temetőben volt, amit 2005-ben felszámoltak, pedig itt nyugodott többek között a Vác múzeumának nevet adó Tragor Ignác és a hazai siketek egyesületi életét megindító Oros Kálmán is. Fettick földi maradványai a Természettudományi Múzeum Embertárába kerültek. Néhány síremléket felállítottak máshol, de Fettick Ottó sírjánál már nem tiszteleghet az utókor. Tisztelegjünk hát e szerény, szorgalmas tudós szellemi és tárgyi öröksége előtt.

Orbán Éva

1 Dobrovits Aladár: Dr. Fettick Ottó mint műgyűjtő. Magyar Állatorvosok Lapja, 1955. 10. Különszám, 1–3. p.

2 Örökhagyás és ajándékozás. Ötmillióforintos adomány. Esti Hírlap, 1957. június 13. p.66.

 

További olvasmányok:

Kótai István – Orbán Éva: Az elsők… Az első doktorok, II. [Wellmann Oszkár, Fettick Ottó, Besskó József].Kamarai Állatorvos, 2009. 4. 2. 62–64.

Kótai István: Egy magyar állatorvos nábob a múltból… Dr. Fettick Ottó. Kamarai Állatorvos, 2008. 3.  3. 52–54.

Erdei Lilla: Chantilly laces in the textile collection of the Museum of Applied Arts : in memoriam dr. Ottó Fettick = Chantilly csipkék az Iparművészeti Múzeum textilgyűjteményében : dr. Fettick Ottó emlékére, születésének 130. évfordulóján. Ars Decorativa : az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum évkönyve, 2006. 24. 61–96.

Fettick Ottó-emlékülés. Magyar Állatorvosok Lapja, 1976. 31. 11. 747.

Csiszár Vilmos: Dr. Fettick Ottó mint kutató.  Magyar Állatorvosok Lapja, 1955. 10.  Különszám, 3-4.

Wollák Károly: A tejgazdaságok vizének ellenőrzése és vizsgálata [Fettick Ottó].  Állatorvosi Közlöny : közgazdasági és társadalmi folyóirat, 1931. 28. 10–12. 159.

 

Fettick Ottó hazai közleményei

  1. Fettick Ottó: A tejgazdasági melléktermékek értékesítése 1. Állatorvosi Lapok, 1907. (30. évf.), 38. sz., 459-462. p.
  2. Fettick Ottó: Hygienikus tej termelése 4. Állatorvosi Lapok, 1907. (30. évf.), 46. sz., 560-563. p.
  3. Fettick Ottó: Hygienikus tej termelése 5. Állatorvosi Lapok, 1907. (30. évf.), 47. sz., 574-575. p.
  4. Fettick Ottó: Hygienikus tej termelése 2. Állatorvosi Lapok, 1907. (30. évf.), 44. sz., 532-536. p.
  5. Fettick Ottó: Hygienikus tej termelése 3. Állatorvosi Lapok, 1907. (30. évf.), 45. sz. , 544-549. p.
  6. Fettick Ottó: Hygienikus tej termelése 1. Állatorvosi Lapok, 1907. (30. évf.), 43. sz., 519-523. p.
  7. Fettick Ottó: A tejgazdasági melléktermékek értékesítése 2. Állatorvosi Lapok, 1907. (30. évf.), 39. sz., 473-476. p.
  8. Fettick Ottó: Országos tejgazdasági kongresszus Állatorvosi Lapok, 1907. (30. évf.), 37. sz., 454-456. p.
  9. Fettick Ottó: „Protán” új étvágyjavító és tápszer lovak számára Állategészség, 1905. (9. évf.), 12. sz., 353-356. p. Fettick Ottó: Az Argentum colloidale Credé értékéről lovak petecskórja eseteiben 3. Állatorvosi Lapok, 1903. (26. évf.), 6. sz., 167-175. p.
  10. Fettick Ottó: Az Argentum colloidale Credé értékéről lovak petecskórja eseteiben 2. Állatorvosi Lapok, 1903. (26. évf.), 5. sz., 129-138. p.
  11. Fettick Ottó: Az Argentum colloidale Credé értékéről lovak petecskórja eseteiben 1. Állatorvosi Lapok, 1903. (26. évf.), 4. sz., 97-104. p.
  12. Fettick Ottó: A csontlágyulás Állategészség, 1903. (7. évf.), 8. sz., 181-184. p.
  13. Fettick Ottó: Az angolkór (két rajzzal) Állategészség, 1903. (7. évf.), 4. sz., 79-85. p.
  14. Fettick Ottó: A petecskór átragadása emberre Állategészség, 1903. (7. évf.), 2. sz., 36. p.
  15. Fettick Ottó: A házi állatok rühkórsága 2. Állategészség, 1902. (6. évf.), 3. sz., 53-59. p.
  16. Fettick Ottó: A kérődzők tavaszi betegségeiről 1. (4 képpel) Állategészség, 1902. (6. évf.), 6. sz., 131-136. p.
  17. Fettick Ottó: A házi állatok rühkórsága 1. (6 ábrával) Állategészség, 1902. (6. évf.), 2. sz., 28-33. p.
  18. Fettick Ottó: A kérődzők tavaszi betegségeiről 2. Állategészség, 1902. (6. évf.), 7. sz., 159-162. p.
  19. Fettick Ottó: Egészséges állatok, valamint ideges szopornyiczás ebek vizeletének phosphorsav-tartalma Veterinarius, 1901. (24. évf.), 6. sz., 153-163. p.
  20. Fettick Ottó: Eudermol (salicylsavas-nicotin); új rühellenes szer Veterinarius, 1901. (24. évf.), 10. sz., 281-287. p.
  21. Fettick Ottó: Az állati vizelet redukálóképességének meghatározásáról 2. Veterinarius, 1900. (23. évf.), 23. sz., 646-656. p.
  22. Fettick Ottó: Az állati vizelet redukálóképességének meghatározásáról 1. Veterinarius, 1900. (23. évf.), 22. sz., 613-619. p.
  23. Fettick Ottó: Filariosis haematica Veterinarius, 1899. (22. évf.), 8. sz., 245-250. p.
  24. Fettick Ottó: Diabetes mellitus három esete kutyán Veterinarius, 1899. (22. évf.), 9. sz., 277-290. p.
  25. Fettick Ottó: Tartalmaz-e a vizelet fehérjét physiologikus körülmények között? – In: Veterinarius, 1898. (21. évf.), 14. sz., 417-421. p.
  26. Fettick Ottó: Az állatorvosi főiskola tejhygiénei laboratóriumának működése az 1932-33. tanévben Állatorvosi Lapok, 1933. (56. évf.), 13. sz., 189-190. p.
  27. Fettick Ottó: Az állatorvos szerepe az állati eredetű élelmiszerek termelése és egészségügyi ellenőrzése terén Állatorvosi Közlöny : közgazdasági és társadalmi folyóirat, 1932. (29. évf.), 4–7. sz., 56–64. p.
  28. Fettick Ottó: Az állatorvosi főiskola tejhygienei laboratóriumának működése az 1930-31-ik iskolaévben Állatorvosi Lapok, 1931. (54. évf.), 11. sz., 167-169. p.
  29. Fettick Ottó – Szélyes Lajos: Tejgazdaságokban észlelt lépfenejárványok jelentősége a tejhygiene nézőpontjából Állatorvosi Lapok, 1931. (54. évf.), 7. sz., 92-95. p.
  30. Fettick Ottó – Szélyes Lajos: Tejgazdaságokban észlelt lépfenejárványok jelentősége a tejhygiene nézőpontjából Állatorvosi Lapok, 1931. (54. évf.), 6. sz., 71-76. p.
  31. Fettick Ottó: Az állatorvosi főiskola tejhygiénés laboratóriumának működése az 1929-30-ik iskolaévben Állatorvosi Lapok, 1930. (53. évf.), 11. sz., 166-168. p.
  32. Fettick Ottó: A fertőző tőgygyulladások, különösképen a strptococcusmastitis jelentősége a hygienés tejtermelés nézőpontjából Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1929. (23. évf.), 1-4. sz., 1-48+2 tábla. p. (MATARKA cikkazonosító:1854861)
  33. Fettick Ottó: A budapesti piaci tojás megromlásának okai : A hygiénés tojástermelés fontossága Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1928. (22. évf.), 1. sz., 97-100. p.
  34. Fettick Ottó: A tejgazdaságok vizének ellenőrzése és vizsgálata II. Állatorvosi Közlöny : közgazdasági és társadalmi folyóirat, 1928. (25. évf.), 10–12. sz., 246–260. p.
  35. Fettick Ottó: A tejgazdaságok vizének ellenőrzése és vizsgálata Állatorvosi Közlöny : közgazdasági és társadalmi folyóirat, 1928. (25. évf.), 7–9. sz., 124–139. p.
  36. Fettick Ottó: Hygiénés tej termelése Állatorvosi Közlöny : közgazdasági és társadalmi folyóirat, 1928. (25. évf.), 4–6. sz., 60–70. p.
  37. Fettick Ottó: A tejtermékeknek állami ellenőrzőjeggyel való ellátásáról szóló 1925:X. törvénycikk és a tejsavbaktériumok színtenyészeteinek alkalmazása a vajgyártásban Állatorvosi Lapok, 1928. (51. évf.), 11. sz., 141-145. p.
  38. Fettick Ottó: A yoghurt készítése Természettudományi Közlöny , 1927. (59. évf.), 843. sz., 295-296. p.
  39. Fettick Ottó: Egészséges tejtermelés. II. A tej, mint betegségek okozója és járványok terjesztője Állatorvosi Közlöny : közgazdasági és társadalmi folyóirat, 1926. (23. évf.), 3–5. sz., 91–110. p.
  40. Fettick Ottó: Egészséges tejtermelés Állatorvosi Közlöny : közgazdasági és társadalmi folyóirat, 1926. (23. évf.), 1–2. sz., 36–40. p.
  41. Fettick Ottó: A „caporit” nevü fertőtlenitőszer baktériumölő hatása, különös tekintettel a tejgazdaságban előforduló mikroorganizmusokra Állatorvosi Közlöny : közgazdasági és társadalmi folyóirat, 1926. (23. évf.), 3–5. sz., 116–120. p.
  42. Fettick Ottó: Egészséges tejtermelés. III. Egészséges tej termelése Állatorvosi Közlöny : közgazdasági és társadalmi folyóirat, 1926. (23. évf.), 6–8. sz., 163–169. p.
  43. Fettick Ottó: A tejoltó előállítása Természettudományi Közlöny , 1926. (58. évf.), 832. sz., 311. p.
  44. Fettick Ottó: Készíthető-e ló- és szamártejből vaj? – In: Természettudományi Közlöny , 1917. (49. évf.), 667-668. sz., 166. p.
  45. Fettick Ottó: A m. kir. állatorvosi főiskola tejhygiéniai laboratóriumának forgalma az 1915/1916. tanévben Állatorvosi Lapok, 1916. (39. évf.), 29. sz., 189. p.
  46. Fettick Ottó: Az állatorvosi főiskola tejhygiénei laboratóriumának működése 1913-ban Állatorvosi Lapok, 1914. (37. évf.), 27. sz., 329. p.
  47. Fettick Ottó: A rénszarvas mint tejtermelő állat A Természet, ISSN 0865-8528 , 1914. (10. évf.), 11. sz., 123-129. p.
  48. Fettick Ottó: VI. Nemzetközi Tejgazdasági Kongresszus Állatorvosi Lapok, 1914. (37. évf.), 13. sz., 160-161. p.
  49. Fettick Ottó: Az állati eredetű élelmiszerek, főképpen a tej egészségügyi ellenőrzéséről Állatorvosi Lapok, 1914. (37. évf.), 28. sz., 333-336. p.
  50. Fettick Ottó: Az állati eredetű élelmiszerek, főképpen a tej egészségügyi ellenőrzéséről. 2. Állatorvosi Lapok, 1914. (37. évf.), 29. sz., 345-348. p.
  51. Fettick Ottó: A tehéntejjel való forgalom szabályozása Poroszországban Állatorvosi Lapok, 1913. (36. évf.), 5. sz., 58-60. p.
  52. Fettick Ottó: VI. Nemzetközi Tejgazdasági Kongresszus Állatorvosi Lapok, 1913. (36. évf.), 39. sz., 472. p.
  53. Fettick Ottó: A tej vizezésének fölismerése Természettudományi Közlöny , 1913. (45. évf.), 580. sz., 514. p.
  54. Fettick Ottó: A m. kir. állatorvosi főiskola tejhygiénei laboratóriumának forgalma az 1912/1913. tanévben Állatorvosi Lapok, 1913. (36. évf.), 23. sz., 281. p.
  55. Fettick Ottó: A m. kir. állatorvosi főiskola tejhygiénei laboratóriumainak forgalma az 1911./1912. tanévben Állatorvosi Lapok, 1912. (35. évf.), 23. sz., 275. p.
  56. Fettick Ottó: Útmutatás a chemiai és bakterológiai vizsgálatra szánt tejminták vételére és beküldésére Állatorvosi Lapok, 1912. (35. évf.), 26. sz., 310-312. p.
  57. Fettick Ottó: Az V. nemzetközi tejgazdasági kongresszuson hozott határozatok Állatorvosi Lapok, 1911. (34. évf.), 38. sz., 458-459. p.
  58. Fettick Ottó: Érdekesebb esetek a tejhygiéne köréből Állatorvosi Lapok, 1911. (34. évf.), 20. sz., 233-237. p.
  59. Fettick Ottó: V. Nemzetközi Tejgazdasági Kongresszus Állatorvosi Lapok, 1911. (34. évf.), 5. sz., 57-58. p.
  60. Fettick Ottó: Szappanízű tej Állatorvosi Lapok, 1911. (34. évf.), 10. sz., 109-110. p.
  61. Fettick Ottó: Ártalmatlan és betegséget okozó baktériumok a frissen fejt tejben Állatorvosi Lapok, 1911. (34. évf.), 1. sz., 3-5. p.
  62. Fettick Ottó: A tejsavbaktériumok jelentősége a tejgazdaságban 2. Állatorvosi Lapok, 1910. (33. évf.), 24. sz., 281-284. p.
  63. Fettick Ottó: A tejsavbaktériumok jelentősége a tejgazdaságban 1. Állatorvosi Lapok, 1910. (33. évf.), 23. sz., 267-269. p.
  64. Fettick Ottó: Vaj okozta gyomor-bélhurut hányással Állatorvosi Lapok, 1910. (33. évf.), 33. sz., 387-389. p.
  65. Fettick Ottó: Eperszagot terjesztő baktérium (Pseudomonas fragaroidea Huss), mint tejhiba okozója Állatorvosi Lapok, 1910. (33. évf.), 44. sz., 519-521. p.
  66. Fettick Ottó: V. Nemzetközi Tejgazdasági Kongresszus Állatorvosi Lapok, 1910. (33. évf.), 44. sz., 529. p.
  67. Fettick Ottó: A magyar vegyészek országos kongresszusa Állatorvosi Lapok, 1910. (33. évf.), 47. sz., 564. p.
  68. Fettick Ottó: Tejkezelést és szarvasmarhatenyésztést tárgyaló népszerű művek Természettudományi Közlöny , 1909. (41. évf.), 476. sz., 197. p.
  69. Fettick Ottó: A III. Nemzetközi tejgazdasági kongresszus. 3. Állatorvosi Lapok, 1908. (31. évf.), 7. sz., 83-85. p.
  70. Fettick Ottó: A III. Nemzetközi tejgazdasági kongresszus. 2. Állatorvosi Lapok, 1908. (31. évf.), 6. sz., 68-70. p.
  71. Fettick Ottó: A III. Nemzetközi tejgazdasági kongresszus. 4. Állatorvosi Lapok, 1908. (31. évf.), 8. sz., 96-97. p.
  72. Fettick Ottó: A III. nemzetközi tejgazdasági kongresszus. 1. Állatorvosi Lapok, 1908. (31. évf.), 5. sz., 60-62. p.
  73. Fettick Ottó: A III. Nemzetközi tejgazdasági kongresszus. 5. Állatorvosi Lapok, 1908. (31. évf.), 9. sz., 108-109. p.
  74. Fettick Ottó: A vajban előforduló baktériumok, erjesztő- és penészgombák. A konyhasónak hatása a vajban és a tejben élő mikroorganizmusokra. Mennyi konyhasó szükséges a kivitelre szánt vaj készítéséhez? Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1907. (7. évf.), 4. sz., 180-197. p.
  75. Fettick Ottó: Új, fehérjebontó és vajsavas erjedést létesítő tejbakterium (Clostridium proteo-saccharolaticum) Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1907. (7. évf.), 2. sz., 66-100, 1 kihajtható tábla. p.