Gyapjúívelődés-mérő

Gyapjúívelődés-mérő

Az első európai gyapjúöltözéket a régészek egy időszámításunk előtt 1500 tájáról származó emberen találták meg. A test egy tőzeglápban mumifikálódott a mai Dánia területén. E múmiák sajátossága, hogy míg a savas közeg a csontokat tönkreteszi, a bőr és a hasonló képletek meglepően épen megőrződnek. A birkák háziasítása közel tízezer évvel korábban megkezdődött, és a gyapjúra történő szelekció eredményei is jóval korábban mutatkoztak a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. A Római Birodalomban nagyra értékelték a finom gyapjúszöveteket, amelyek többek között Tarantóban készültek. A középkorban a gyapjútermelésben Itália, Spanyolország, majd az egyre dominánsabb Anglia járt az élen.

A juhtenyésztés végigkísérte a magyar állattenyésztés múltját.” – írja Gaál László. „A XVII. századtól a XIX. század derekáig tartó időszakban pedig az ország legfontosabb állattartási ágazata lett, mert még 1845–48 előtt is a magyarországi export értékének kereken egyharmadát a gyapjú adta. Többet, mint az összes gabonafélék együttesen.” Hazánkban az ősi fajtákat a 18. század végétől fokozatosan felváltotta a finomabb szálat biztosító merinó. A legelőterület csökkenése, illetve az egyre jelentősebb import fokozatosan a tartási költségek növekedéséhez, illetve a gyapjúárak visszaeséséhez vezetett. Ehhez járult még az új feldolgozási technológia és a gyapjú iránti kereslet csökkenése. Ezek következtében hazánkban a birkaállomány a 19. század második felében 25 év alatt 7 millióról 3 millióra csökkent, és az 1880–90-es években a gyapjúexport háromnegyedével esett vissza. Az 1898-ban létrehozott Magyar királyi Gyapjúminősítő Intézet, ahol elsősorban a hozamot és a gyapjú értékét vizsgálták, a termelés színvonalának emelését szolgálta, de nem tudta megfordítani a juhtenyésztés és a gyapjúexport hanyatlását.

A képen egy a gyapjú íveltségét, hullámosságát szemléltető minta, valamint az ívelődés mérésére szolgáló eszközök láthatók. A hullámosság, ami a szál finomságával összefüggő tulajdonság, alapvetően meghatározza a fonást és a gyapjúnál oly nagyra értékelt hőszigetelő és hőtartó képességet.

Orbán Éva

 

Eredeti megjelenés: Orbán Éva: Gyapjúívelődés-mérő. Magyar Állatorvosok Lapja, 2017. 139. 1. 2.

A tárgyak az Állatorvos-történeti Gyűjtemény, illetve az Állatorvostudományi Egyetem Állattenyésztési és Genetikai Osztályának gyűjteményéhez tartoznak.