Ezekben a napokban-hetekben emlékezünk Hetzel Henrik (Újsové, 1875. augusztus 25. – Budapest, 1949. május 31.) születésének 150. és Csukás Zoltán (Győr, 1900. szeptember 20.-Freiburg, Németország, 1957. szeptember 16.) születésének 125. évfordulójára. Életrajzukat, munkásságukat ismerjük, ezért most történetüknek egy olyan mozzanatát idézném fel, amely kényszerűen szorosabbra fűzte kollegiális kapcsolatukat: az állatorvostan-hallgatók 1944–1945-ös Németországba telepítését.
Csukás Zoltán az első világháború után a Magyaróvári Gazdasági Akadémiát végezte el, de tovább akart tanulni, ezért katonaállatorvosi viszontszolgálatos ösztöndíjat szerzett, és így végezte el az Állatorvosi Főiskolát, ahol 1928-ban doktori fokozatot szerzett. Ekkor kétéves katonai szolgálatra kellett bevonulnia, ám Schandl József elintézte, hogy szolgálaton kívül helyezzék, és az állattenyésztéstan tanszéken tanársegéd legyen. Közben Csukás megszerezte harmadik – közgazdasági – diplomáját. Több gazdasági akadémián tanított, míg 1943-ban Wellmann Oszkár utódaként került az Állatorvosi Osztályra.
1944 decemberében a nyilas kormány elrendelte, hogy a Magyar királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem felsőbb éves hallgatói tanulmányaikat Németországban folytassák, és ilyen értelmű ún. SAS-behívót[1] kaptak. Az Egyetem vezetése december 6-án memorandumában tiltakozott a kitelepítés ellen, de nem jártak sikerrel.
Ekkor az állatorvostan-hallgatók is a Műegyetem kötelékébe, a Mezőgazdasági és Állatorvosi Kar állatorvosi osztályához tartoztak. Kevesen merték megtagadni a parancsot és maradtak Budapesten.[2] „Annak érdekében, hogy az állatorvosképzést Budapest ostroma alatt is folytatni lehessen, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 9800/1944. sz. alatt elrendelte az osztály III. és IV. évfolyamú hallgatóinak Németországba való kitelepítését és részükre ott rövidített tanfolyam tartását. A tanfolyam Bécsben 1944. december 14-től 1945. március végéig tartott”
A tanári kar a nyugati kivonulást egyetemlegesen ellenezte, de főhatósági rendelkezés folytán az elől kitérni nem lehetett. Végül is 4 tanár, Hetzel Henrik, Sályi Gyula, Csukás Zoltán és Kovács Gyula ment a hallgatósággal.”[3]
Csukás Zoltán beteget jelentve már 1945 februárjában lemondott megbízatásáról, miután az oktatás feltételei nem voltak biztosítottak, de a csoporttal maradt.[4] A hallgatóknak később tovább kellett menniük Németországba, egy részük 1945 nyarán hazatérhetett, de a kitelepítés alatt letett vizsgáikat nem ismerték el, a félévet meg kellett ismételniük. A hallgatók másik csoportja számos viszontagság, néhány esetben hadifogság után csak 1946-ban térhetett haza.[5] Nemcsak a hallgatókat, a kitelepített professzorokat is retorziók érték.
1945-től a Magyar Agrártudományi Egyetem lett az állatorvosképzés új „anyaintézménye”. Ennek tanácsülésén 1945. október 11-én „Guóth Gy. Endre állatorvostudományi kari dékán bejelenti, hogy Sályi Gyula és Csukás Zoltán professzorok, továbbá Kovács Gyula intézeti tanár, akik az ismeretes rendelkezések folytán kényszerből Németországba távoztak, hazaértek. Sályit és Kovácsot a Műegyetem igazoló bizottsága távollétükben igazolta, Csukást nyugdíjazásra ítélte. Az oktatás és az intézeti munka érdeke sürgősen megkívánja, hogy minél előbb elfoglalják munkahelyüket, bár ehhez előbb a főhatóság intézkedése szükséges volna.”[6] Egy 1946-os hír már arról számol be, hogy Hetzel Henriket állásvesztésre ítélték, amit a népbíróság utóbb nyugdíjazásra változtatott. Csukás Zoltán nyugdíjazását a népbíróság visszavonta, így ő haláláig az állattenyésztési tanszék vezetője maradt.
E nehéz időkben, mind a kényszerű kitelepítés alatt, mind az azt követő igazságtalanságok elviseléséhez sok kitartásra, emberségre, hivatásszeretetre volt szüksége a történelem viharában megtépázott szereplőknek. Ne feledjük őket.
Orbán Éva
Jegyzetek
[1] „SAS-behívó: →mozgósítás alkalmával a nem tényleges állomány behívására szolgáló, személyre címzett →behívójegy. A SAS jelzés a „Sürgős Azonnal Siess” kezdőbetűinek rövidítése. A ~-t csakis a hadiállomány megalakítása, hiányainak és fogyatékainak pótlása, vmint felváltása céljából használták. Az előre elkészített ~-t az illetékes állománytest kezelte és mozgósítás esetén saját közegei vagy a posta útján kézbesítette. A posta a ~-t express küldeményként továbbította. A behívottnak a ~ kézhezvétele után legkésőbb 48 órával be kellett vonulnia. ⬩ BA, 1028.” Forrás: Magyarország a második világháborúban. Lexikon A-Zs. Főszerkesztő: Sipos Péter. Budapest, PETIT REAL Könyvkiadó, 1997.
[2] Róluk bővebben írt az 1945-ben diplomát szerzett dr. Fehér Dezső: Dr. Fehér Dezső és Dr. Ravasz Magda családtörténete. Budapest : Szerző kiadása, 2008. 193 p.
[3] Hajnóczkyné Miklósi Éva: Állatorvosképzésünk helyzete 1944 és 1962 között. 1. A népi demokratikus forradalom időszaka (1944–1948). Magyar Állatorvosok Lapja, 1986. 41. 10. 629.
[4] Fehér Dezső: 100 éve született Csukás professzor (Csukás Zoltán 1900-1957). Magyar Állatorvosok Lapja, 2000. 122. 10. 637–638.
[5] Az ő történetükről bővebben: Kováts Jenő: Emlékezel? : Magyar állatorvosok a II. világháborúban a nyugati hadszintéren és egyéb visszaemlékezések. Székesfehérvár : Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft., 2004.
[6] Hungaricana, Az Agrártudományi Egyetem jegyzőkönyvei, 1945-2000, Magyar Agrártudományi Egyetem Tanácsának jegyzőkönyvei, 1945-1946, Egyetemi Tanácsülési jegyzőkönyv, 1945. október 11.
