További elnevezések: Hetzel-hüvelyzáró ujjkés (Forrás—Állatorvosi értelmező szótár. Szerk. Gallyas Csaba, Holló Ferenc. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1984. p. 305.)
Az újító: Hetzel Henrik (1875–1949)
Állatorvosdoktor, a szülészeti tanszék alapítója (1918), a szülészet szervezője, előadója (1918–1928) és a szülészeti klinika (1929–1946), valamint a poliklinika vezetője 1936-tól 1945-ig. A meddőség kór- és gyógytanának elismert kutatója, első előadója. (Forrás: Magyar Állatorvosi Panteon)
Leírás: A szülészeti kések (ujjkés, embryotom, izomkés) a magzat darabolására szolgálnak. „A műszer 7 cm hosszú, hajlott késpenge, amelynek hátára a mutatóujj befogadására 2, előre és hátra hajlítható, hátulsó végére pedig a hüvelykujj részére egy, jobbra vagy balra fordítható gyűrű van szerelve. A penge éle fölé pedig egy gombot készítettem, amelyre a középső ujj illik. A penge testében levő apró lyuk arra szolgál, hogy abba fonalat erősítsünk, hogy ennél fogva a nemi szerveken kívül levő kezünkkel a metszésnél segíthessünk.” (Forrás: Hetzel Henrik: Állatorvosi szülészet. Gödöllő, a szerző kiadása, 1925. 271–272. p.)
Év: az újítás éve ismeretlen
Érdekesség: „A múltban használt különféle nyitott vagy rejtett szülészeti kések alkalmazása – amelyek mindig veszélyesek voltak az anyaállatra – ma már a legszűkebb térre korlátozható. Ha egyszerűbb fetotomokkal dolgozunk is, elegendő a tenyérbe jól rejthető egy darab ujjkés (pl. Günther-Tapken- , Hetzel-féle), amelyet a bőr metszésére használunk, hogy a fűrészszál helyzetét biztosítsuk, más esetben vele testüregeket, tömlőket, vagy a fűrészelések után megmaradó bőrhidakat metsszük át.” (Forrás: Cseh Sándor: Állatorvosi szülészeti műtéttan. Budapest, Mezőgazdasági K., 1953. p. 213.)
A kép forrása: Mit adott a magyar állatorvostudomány a világnak? Felfedezők és újítók. Időszaki kiállítás. Állatorvostörténeti Gyűjtemény, 2011. URL: https://konyvtar.univet.hu/wp-content/uploads/2017/08/felfedezok_ujitok.pdf Letöltve: 2025.09.18.
Orbán Éva
