Kasztor lovat tör be

Kasztor lovat tör be

Amikor a westernfilmekben izgalommal és csodálattal figyeljük a meglasszózott musztáng betörését, nem gondolunk rá, hogy őse a legutolsó jégkorszakkal eltűnt eredeti élőhelyéről, az amerikai kontinensről, és csak 1519-ben került oda vissza a konkvisztádor, Hernán Cortés csapataival, aki 15 lóval érkezett Mexikóba. Régészeti és populációgenetikai vizsgálatok is igazolták a korábbi feltételezéseket, hogy a vadlovak (Equus ferus) legvalószínűbb származási helye Kelet-Eurázsia, ahová Észak-Amerikából vándoroltak a Bering-átjárón keresztül, háziasításukra pedig a mai Ukrajna és Kazahsztán területén került először sor, bár a legfrissebb modellek alapján nem zárható ki, hogy több helyen – például az Ibériai-félszigeten – is elkezdték tenyészteni őket.

A kőkorszaki leletek tanúsága szerint a ló húsát fogyasztották, ám csak az ázsiai sztyeppén élő, szarvasmarhát és birkát tartó népek kezdték befogni, megszelídíteni és tenyészteni ezt a gyors, erőteljes állatot. David Anthony régész i. e. 3500 körüli időkből származó lovak fogán a kötelek vagy bőrszíjak használatára, azaz a lovaglásra utaló jeleket talált, és joggal vélekedik úgy, hogy a lóháton való közlekedés megváltoztatta az emberi kultúrát: megkönnyítette a legelő állatok terelését; nagyobb csordák felügyeletét tette lehetővé; kinyitotta a világot az áruk és a hírek áramlása előtt; és a hadviselést is jóval hatékonyabbá tette.

A képen egy vadlovat megfékező ifjú, valószínűleg Kasztor látható, aki a szelídítésen kívül híres kocsihajtó is volt. A szövevényes görög mitológiában a gazdagságot és magas társadalmi státuszt jelképező ló eredetére is megtalálhatjuk a választ: Poszeidónnak tulajdonították az első ló megalkotását, és Pallasz Athénének a zabla és a gyeplő felfedezését, amely által alkalmassá tette a nemes jószágokat az ember szolgálatára. Kasztor e domborműve Hadrianus császár Róma melletti villáját díszítette. (Ma a British Museumban található.) Ikertestvérével, az ökölvívásban jeleskedő Polluxszal együtt nagy tiszteletnek örvendett a római kultúrában is. A számos, mitológiában szereplő ló (például a trójai faló, a kentaurok, Pegazus) hús-vér társai fontos szerepet játszottak a pánathéni és az olimpiai játékokon is, amelyeken a fogathajtás és a lovaglás egyaránt kedvelt sportágak voltak. A győzelem nagy dicsőséget hozott a ló tulajdonosának, aki gyakorta nem volt azonos a versenyt megnyerő hajtóval vagy zsokéval. A rómaiaknál csak fogathajtó versenyek voltak, elsősorban a közönség szórakoztatására.

 

Orbán Éva

 

Eredeti megjelenés: Orbán Éva: Kasztor lovat tör be. Magyar Állatorvosok Lapja, 2017. 139. 11. 642.