Kotlán Sándor szobra Kulcson

Kotlán Sándor szobra Kulcson

Kotlán Sándor egyike azoknak a professzoroknak, akiknek az emléke ma is – halála után 50 évvel – elevenen él. Egykori tanítványai még mindig emlegetik a nem túl színes előadásokat és a kemény vizsgákat. Legendás szigorúsága szakmai elkötelezettségéből, meggyőződéséből fakadt. Ám amilyen odaadással végezte a munkáját, olyan természetességgel engedett az emberi tisztesség, az együttérzés és a segítségnyújtás parancsának, és olyan hűséges barát is volt. Szerencsére ez sem merült feledésbe.

Az emberi-baráti élmények nagy része Kulcshoz kötötte, ahol 2016. december 14-án avatták fel szobrát, Lestyán-Goda János alkotását, az állatorvosi szoborparkban.

A Duna-menti Kulcs-pusztára és a környékre Hutÿra Ferenc hívta fel Jármai Károly figyelmét 1920-ban, aki hamarosan megvásárolt egy ottani parasztházat. Kotlán 1922-ben barátja meghívására járt először a településen, és egy év múlva már egy kis szőlő és présház birtokosa volt. Rajtuk kívül hamarosan a baráti kör további tagjai – Guoth Gy. Endre, Marcis Árpád, Szepeshelyi Andor – is itt vásároltak nyaralót. A táj szépsége mellett vonzó lehetett számukra a kötetlen együttlét, a jó kedélyű eszmecsere, amely esténként zajlott. Nem kizárt, hogy talán már a mindent bölcs előrelátással megtervező és felépítő Hutÿra fejében is az járt, hogy a társaság kötelékeit erősebbre vonva olyan közösséget hozzon létre, amely az állategészségügy, az állatorvosképzés és az állatorvosi kutatás terén továbbviszi az általa megkezdett munkát, és mindhárom területet nemzetközi szinten tartja.

Természetesen a „kulcsi hatok” nemcsak a szakmával foglalkoztak. Családjukkal, gyermekeikkel együtt (akik között számos állatorvos akad) élénk társas életet éltek, sportoltak, hódoltak passzióiknak. Kotlán esetében ez a bortermelést (saját szőlőjének gondozását és feldolgozását) és az amatőr régészkedést jelentette. Kulcs környéke, a Duna partja ugyanis gazdag lelőhelye volt a római kori pénzérméknek, amelyek a helyi legendák szerint egy elsüllyedt római hadipénztáros gályáról származtak. A numizmatikai leletek végül múzeumi gyűjteményeket gyarapítottak.

A professzorok számára nem volt közömbös Kulcs sorsa sem: ahol tudták, előmozdították a fejlődést, a templom, az utak, a vasút és a hajóállomás építését. Megalapították a KUPAC (Kulcs Pusztai Atlétikai Klub) egyesületet, amely 1923-tól a második világháborúig működött, de – tiszteletadásként – a mai napig megrendezik a KUPAC vízitúrát.

 

Orbán Éva

Eredeti megjelenés: Orbán Éva: Kotlán Sándor szobra Kulcson. Magyar Állatorvosok Lapja, 2017. 139. 12. 706.