Sándor Sára, Czeibert Kálmán, Salamon Attila, Kubinyi Enikő: Man’s best friend in life and death: scientific perspectives and challenges of dog brain banking. GeroScience, 2021. 43. 4. 1653–68. https://doi.org/10.1007/s11357-021-00373-7
Az ELTE Etológia Tanszék Szenior Családi Kutya Programjáról, amely a kutyák (az emberekéhez sokban hasonló) öregedését vizsgálja, már többször olvashattunk, hallhattunk. A program páratlan lehetőséget kínált arra, hogy a kutyák viselkedésére, életmódjára, tartási körülményeire vonatkozó adatokat biológiai mintákhoz kapcsolják. Az így keletkezett biobankban (Kutya Agy- és Szövetbank) őrzött mintákat a gazdák által felajánlott, elhunyt állatokból gyűjtötték.
A ilyen szövettani és genetikai mintákat őrző biobank létesítésével és működtetésével kapcsolatos sokrétű feladatokat és problémákat járja körül a cikk. Meglepő, hogy bár a mintavételezés és a megfelelő szövettani technikák megválasztása sem egyszerű feladat, a legnehezebb az állatorvosokkal és különösen a gazdákkal való kapcsolattartás és kommunikáció megszervezése: az az ismeretterjesztő, tudományközvetítő munka, amelynek eredményeként a gazdák részt vesznek a kutatási programban, és az állat élete végén felajánlják a szerveit a kutatás és a biobank céljaira. Nem kis feladat a releváns adatok gyűjtése és a hosszú távon „big data” nagyságrendű információ megfelelő tárolása, jogszerű felhasználása sem. Ezeket a buktatókat – és a lehetséges megoldásokat – ismerhetjük meg a cikkből.
Miért fontos mindez? Az összefoglalóból idézek: „A kutyák egyre nagyobb figyelmet kapnak a transzlációs kutatásban, az olyan komplex jelenségek vizsgálatában mint például az öregedés, a rák és a neurodegeneratív betegségek. Ezért a transzlációs és állatgyógyászati kutatási projektekben igen jelentős szerepet játszhatnak a kutyák biológiai anyagait és az ezekhez kapcsolódó adatokat gyűjtő és tároló biobankok. E célok elérése érdekében egy kutya-biobanknak a mintagyűjtésben és az adatkezelésben ugyanazoknak a szabványoknak kell megfelelnie, mint egy humán biobanknak, és a különböző szakemberek és a kutyatulajdonosok jól megtervezett együttműködési hálózatára kell támaszkodnia.” A gazdákkal való együttműködés – az ún. közösségi tudomány (citizen science) megközelítéssel – új feladatokat ró a szakemberekre, de fontos lehet „dr. Google” működésének ellensúlyozására is.
A kép a cikk 1. ábrája
További érdekességek
A téma genetikai oldala iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk a munkacsoport másik cikket is: Sándor Sára, Tátrai Kitti, Czeibert Kálmán, Egyed Balázs, Kubinyi Enkő: CDKN2A Gene Expression as a Potential Aging Biomarker in Dogs. Frontiers in Veterinary Science, 2021. 8. https://doi.org/10.3389/fvets.2021.660435.
A közösségi kutatásról – Citizen Science
Human Brain Tissue Bank – Semmelweis Egyetem
A hazai humán biobankok nyilvántartása
Orbán Éva
