Haraszthy László: Magyarország fészkelő madarainak költésbiológiája. 1-2. kötet. Pro Vértes Zrt., Csákvár, 2019. 953+827 oldal, 2262 fényképpel
A szerző a Magyar Madártani Egyesület egyik alapító tagja, 1975-től annak szervező titkára, később alelnöke, ügyvezető elnöke, majd a mai napig elnökségi tagja. Az 1970-es évek elejétől foglalkozik madarakkal, számos madártani és természetvédelmi tárgyú cikk, szakkönyv írója vagy szerkesztője. Régóta tudjuk, hogy madártani vizsgálódásainak jelentős részét fészkek felkutatására és azok dokumentálására áldozza. A mintegy 30 év során összegyűjtött hatalmas mennyiségű anyaga most közkinccsé vált.
A két kötet a teljesség igényével 240 hazánkban költő madarat tárgyal, rendszeres, alkalmi, kipusztult vagy potenciálisan fészkelő besorolásban. 18 kivételével valamennyi faj fészkét a szerző találta, a „nehéz” fajokat külföldön, 14 országban. A 2262 színes fotó többségét a szerző készítette. Az anyag teljessé tételéhez az aktuális fészkelésekről való értesítéssel, közös terepbejárással, egyéb információkkal sokan segítették, a köszönetnyilvánításban két oldalon keresztül sorolja fel őket.
A bevezetőnek szánt általános információk – nem utolsó sorban a definíciók miatt – igen hasznosak.
A fajok tárgyalása következetesen tagolódik az alábbiak szerint: fészkelőhely; költési idő; a fészek helye; a fészek anyaga és méretei; a tojások alakja, színe és méretei; a fészekalj nagysága; a kotlás és a fiókanevelés időtartama; költési siker; érdekességek; irodalom.
A fajonként átlagosan 6–12 fotó nemcsak a tojások és fészkek változatosságát , hanem a fészkek környezetét is bemutatja. A tojások, fészkek, fészkelőhelyek sokféleségének dokumentálására igen tanulságos pl. a dankasirály fészkeiről készült 61 fotó.
A biometriai adatokat igen alapos munkával a szakirodalomból gyűjtötte össze, törekedve arra, hogy ahol lehetséges, magyar adatok legyenek benne.
A 28 oldalas átfogó irodalomjegyzék lenyűgöző, örülök, hogy az összeállításában könyvtárosként kicsit én is segíthettem.
A munka lezárásaként fotókkal illusztrált, közvetlen stílusú színes beszámolókat, kalandokat olvashatunk, amelyek jól érzékeltetik a terepmunka nehézségeit, buktatóit, meglepetéseit, és a segítők sokszor nélkülözhetetlen szerepét.
Az egyetlen hasonló tartalmú könyv W. Makatsch: Die Eier der Vögel Europas szintén két kötetes műve 1974–1976-ban jelent meg. Ez sok tekintetben elavult, s ma már beszerezhetetlen. A közölt fotók többsége fekete-fehér, a tojások, fészkek variabilitásával többnyire csak szűkszavú szöveges részben foglakozik. A fészkek környezetéről alig közöl fotókat.
Az MME-ben valamikor az 1980-as évek elején felmerült a gondolat, hogy át kellene venni nálunk is a BTO (British Trust for Ornithology) nagy sikerű fészekmonitoring programját, de ez a program sohasem indult el. Pedig Nagy-Britanniában elért sikere alapján joggal feltételezhető, hogy itthon is hasznos lett volna. Tudvalevő, hogy a fészkek megközelítése veszélyeztetheti a fészkelés sikerét, és hogy ez a minimálisra csökkenjen, ahhoz szakértelem, körültekintés, és önfegyelem szükséges. Nincs okunk kételkedni abban, hogy a szerző mindezek birtokában járt el. Ugyanakkor azzal, hogy nálunk nem volt ilyen program sok ezernyi, véletlen megtalált fészek adata elveszett. Ezt a hiányt is pótolja ez a két kötetes könyv. Fészkekre óhatatlanul rábukkan a terepet járó madarász. A könyv nekik szól.
Nagy kár, hogy a könyv angol nyelven nem jelenhetett meg! Az angol szöveg hiányát sajnos nem pótolja, hogy a képaláírások angolul is belekerültek. Jól lehet egyetlen külföldi szakfolyóiratban sem jelent meg róla recenzió, mégis több tucat rendelés érkezett a határon túlról.
A két kötet súlya 8 kg, ez kissé nehézzé teszi a használatát. Talán jobb lett volna több kötetre bontva megjelentetni.
A könyv mindenképpen hiánypótló, és az elkövetkező 50 év fontos referencia műve lesz.
Az ára 22000 Ft a kiadónál, de ők nem vállalnak postázást. A magyar viszonteladóknál természetesen drágább, de a külföldi szakkönyvek árához képest még így is kifejezetten olcsó.
Büki József
