Angliában a 19. század közepére a lovak és a háziállatok után az ebek vérvonala és minősége is fontossá, a középosztályban egyenesen státuszszimbólummá vált. Ritvo szerint „… a kutyamánia lehetővé tette a lelkes gazdák számára, hogy részben rejtve kifejezzék véleményüket… a társadalmi és foglalkozási státuszukkal kapcsolatban, és igényüket a társadalmi osztályok megkülönböztetésére.” Ennek megfelelően elvárták, hogy az ebtörzskönyvezés és a kiállításokon szerzett minősítések reálisak és megbízhatóak legyenek.
Az első kutyakiállításra 1859 júniusában Newcastle-upon-Tyne-ban került sor. A következőt még ez év őszén Richard Brailsford, Edward Smith-Stanley miniszterelnök fővadásza szervezte. Az 1860-as évek végére a National Dog Show már több mint 700 kutyát és húszezer fizető nézőt vonzott, és néhány évvel később már nemzetközi ebkiállításokat is szerveztek.
Hasonló törekvések mutatkoztak hazánkban is, amelyeket többek között Tormay Béla is támogatott. 1880-ban a vadász-ebtenyésztő és nemesítő egyesület „az egyes vadászebfajok fenntartása, fejlesztése és nemesítése” célját állítja maga elé, többek között kiállítások és versenyek révén, amelyek során az ebeknek mind a hasznavehetősége, mind a külleme elbírálható.
Az Országos Magyar Ebtenyésztő Egyesület bő 120 évvel ezelőtt, 1898 decemberében alakult meg, alapszabályát a földmívelésügyi miniszter hagyta jóvá. Elnöke Gromon Dezső honvédelmi miniszteri államtitkár lett. Képünkön a jogutód Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete minősítő szalagjai láthatók. A törzskönyvezés évtizedeket váratott magára, míg – Raitsits Emil és az állatkert-igazgató dr. Lendl Adolf erőfeszítéseinek köszönhetően – 1916-ban megindult.
A kutyakiállítások jelentős társadalmi eseménynek számítottak. 1900. május 22-én Ferenc József is megjelent a Tattersallban rendezett ebkiállításon. A főhercegek mellett ott volt az ország vezetésének színe-java, közöttük Széll Kálmán miniszterelnök, Darányi Ignác földmívelésügyi és Plósz Sándor igazságügyminiszter. A kutyák „ugattak rendületlenül”. A király kedélyesen végignézte a kiállítást és a foxterrierek műkotorékversenyét, amelyen a „két kutya amúgy magyarán széttépte a rókát”, majd megelégedését kifejezve a közönség éljenzése közepette hintójába szállt és visszatért Gödöllőre.
Nemcsak a szegény róka, gyakran a nem pedigrés kutyák sorsa is indokolta, hogy a „telivér ebek” tenyésztésnek ügye mellett az állatvédelmet is egyre többen karolták fel ebben az időszakban.
Orbán Éva
Eredeti megjelenés: Orbán Éva: MEOE minősítések. Magyar Állatorvosok Lapja, 2019. 141. 11. 642.
