A feltalálók:
Balázs Ervin (25%) kertészmérnök, molekuláris biológus, növényvirológus, biotechnológus, akadémikus,
Gellért Ákos (25%) vegyész, tudományos főmunkatárs, szerkezeti biológia, biomolekulák modellezése, bioinformatika, virológia
Salánki Katalin (25%) tudományos tanácsadó, növényvirológia,
Tuboly Tamás (25%) állatorvos, immunológus. Az Állatorvostudományi Egyetemen 1986-ban avatták doktorrá. Az egyetem elvégzését követően az Országos Állategészségügyi Intézetben laboratóriumi állatorvosként diagnosztikai munkát végzett, majd 13 éven át az MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézetében folytatott kutatómunkát. Egyetemi docensként kapott meghívást a Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékre, ahol 2011-től egyetemi tanárként végzett széles körű oktatási és kutatási munkát. (Forrás: Magyar Állatorvosi Panteon)
Bejelentő intézmények: Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont (23.6%), Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont (43.8%), Szent István Egyetem (32.6%)
Leírás: „A találmány tárgya a rekombináns CMV -t tartalmazó növényekben virionokat termelni képes rekombináns uborka-mozaikvírust (CMV) tartalmazó sertés-cirkovírus (PCV) vakcina, ahol a CMV rekombináns vírusköpeny-fehérjéje (CP) a PCV köpenyfehérjéjének (CP) egy vagy több epitópját tartalmazza. A találmány alkalmas emlősökben, különösen sertéskondákban, PCV-vel kapcsolatos fertőzések szabályozásra.”
(Forrás és a kép forrása: P 1100470 : Nanopartikulomokon alapuló állatorvosi vakcina : Közzétételi leírás. 18 p. URL: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU# )
Év: 2011.08.30. (Közzététel: 2013)
Érdekesség: A szerzőknek két közleménye is megjelent a témában hazai lapokban. Az alábbi összefoglaló forrása:
Tombác Kata – Salánki Katalin – Gellért Ákos – Tuboly Tamás – Balázs Ervin: Az állat-egészségügyi célú vakcina-előállítás lehetőségei növények felhasználásával : Irodalmi áttekintés. Magyar Állatorvosok Lapja, 2012. 134. 12. 751–762. p.
“A fertőző betegségek megelőzésének alapvető eszköze az állatorvosigyakorlatban a specifikus vakcinák kiterjedt és célzott használata. A vakcinafejlesztésaz elmúlt évtizedekben látványosan megújult, és ennek a folyamatnak egy lehetségesfejlődési irányát jelenti a növényekben előállított antigének vakcinázási célú felhasználása. A szerzők áttekintést nyújtanak a szűkebb terület eddigi eredményeiről, a már megvalósított és várható kutatási és fejlesztési irányokról. A növényekkel történőantigén-előállítás egyik ígéretes lehetősége az alegységvakcinák gyártásának. Mára számos, állat-egészségügyi szempontból jelentős immunogén fehérje expressziója történt meg transzgenikus növényekben vagy növényeket fertőző vírusvektorok felhasználásával. A növényi expressziós rendszerek előnye a gazdaságosság, valamint az, hogy alkalmasak lehetnek szájon át alkalmazható vakcinák előállítására is.”
A másik közlemény: Tombácz Kata – Gellért Ákos – Salánki Katalin – Balázs Ervin – Tuboly Tamás: Oral immunogenicity of a plant virus vector based porcine circovirus antigen – short communication. Acta veterinaria Hungarica, 2013. 61. 4. 547–552. p.
