Kedves emlékeim közé tartozott a martonvásári Brunszvik-kastély egyik melléképületében a parányi óvodamúzeum. A kastélyban szép kiállítással idézték meg Beethoven és a család kapcsolatát: a leányok zongoratanára volt, később pedig gyengéd érzelmeket táplált Brunswick Jozefin iránt, de született egy szép zongoraszonátája[1] „Teréz számára” is. A látványosságok mára kiegészültek az itt működő HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Agroverzum Tudományos Élményközpontjának kínálatával. (Sajnos már a park is csak belépőjeggyel látogatható.)
Az Óvodamúzeum néhány éve átköltözött a kastélypark bejáratával szemközti, a város fenntartásában működő impozáns modern épületbe. Ez talán kevésbé idézi a kort, amelyben Brunszvik Teréz az első kisdedóvót alapította, de a nyári szabadtéri koncertekre érkezve mégis felkeltette az érdeklődésemet.
Az Óvodamúzeumot eredetileg Nyíregyházán alapította Harcsa Tiborné, de a nagy gonddal összegyűjtött anyagot 1995-ben átköltöztette Brunszvik Teréz (1775–1861) szűkebb pátriájába. A múzeum három részből áll: az alsó szinten az óvodaügy fejlődését követhetjük nyomon, az emeleten az óvóképzés történetének néhány fontos momentumát idézik fel. A régi kápolnában pedig a Brunszvik-család és rokonai néhány emlékét tekinthetjük meg.
Hogyan jut egy arisztokrata világban élő grófnő arra, hogy minden pénzét és erőfeszítését kisdedóvók alapítására fordítsa? A részletes választ talán Brunszvik Teréz naplóiban[2] kereshetjük. Az bizonyos, hogy mély Istenhite és demokratikus érzülete vezette, valamint több kiváló pedagógus példája inspirálta.
„Demokratának, republikánusnak neveztek engem; én pedagógus vagyok, és mivel a pedagógia minden emberért van, úgy szükségszerűen demokratának is kell lennem.”[3] – vallja naplójában. Meglátogatta Svájcban Johann Heinrich Pestalozzit, aki egész életében küzdött azért, hogy az elesett és árva gyerekeket a nevelés által felemelje. Az ő pedagógiai elveit (például a fokozatosság) követte. Emellett a tanítvány, Friedrich Fröbel és természetesen Rousseau művei is az olvasmányai közé tartoztak. Az ő szellemük szól a következő mondatokból: „Azonban a kisdedóvó legfontosabb alapelve, hogy jutalmazzon, nem pedig hogy büntessen. Ahelyett, hogy a gyermekeknek hibáikat szemügyre vesse, azon igyekszik, hogy azokat elfelejtesse és egész figyelmüket a jó szeretete, a tisztaság, a szorgalom és munkásság, a rend és csend felé irányítsa, úgy, hogy ne legyen idejük rosszra gondolni, még kevésbé rosszat cselekedni.”[4] Brunszvik Teréz is a szegényebb rétegek felemelésének lehetőségét látta abban, hogy a gyerekeket hitre, erkölcsre, higiéniai szabályokra tanítják, és jellemük, akaratuk, testük fejlesztése mellett szellemi képességeiket is csiszolják.
Nem vezetett egyenes út az első kisdedóvó, a Krisztinavárosi Kisgyermeki Őrintézet megalapításához 1828-ban. „Isten már 50 évvel ezelőtt a magyarokhoz küldött engem, és azt üzente általam: őrködjetek – vigyázzatok – a végzet közeleg – vezekeljetek – térjetek magatokba – neveljétek gyermekeiteket – tegyétek őket bátrakká és istenfélőkké. Nevelés, nevelés és oktatás teszi az embert, és az ember a hazát, – az állampolgárt. De csak kevesen hallgattak rám.”[5] – jegyzi meg. De munkája nyomán több óvoda nyílt meg.
Nemsokára kivették Brunszvik Teréz a kezéből az óvodaügy szervezését, de a fejlődést – amit a nők egyre gyakoribb munkába állása is ösztönzött – nem lehetett megállítani. 1891-ben megszületett az első óvodai törvény, amely előírta a községek számára a 3–6 éves gyerekeknek létesítendő intézmények működtetését.
Az emeleten az óvó(nő)képzést jelenítik meg dokumentumok és néhány emlék, tárgy, fotó segítségével. Már 1837-ben megkezdődött az óvók – az első évtizedekben férfiak – képzése. A 19. század végére már elnőiesedett a szakma, többek között azért, mert ez egy továbbtanulási, előre lépési lehetőség volt a lányok számára. A képzési követelmények is egyre magasabbak lettek: középfokú, majd felsőfokú végzettséget követeltek meg, ahogyan az óvodai nevelés színvonala is nőtt.
Az egykori kápolnában a Brunszvik-család kapcsolatait tekinthetjük át. Láthatjuk, többek között Brunszvik Teréz unokahúga, a hazai nőnevelésben jeleskedő Teleki Blanka rajzát kufsteini börtöncellájáról.
Martonvásár kellemes célpont a kirándulások számára, amelyekből nem szabad kihagyni az Óvodamúzeumot.
Orbán Éva
A múzeum honlapja: http://ovodamuzeum.hu/
További olvasmány:
Csiffáry G.: 1828. június 1-jén nyílt meg az első magyar kisdedóvó. Budapesti Levéltári Mozaikok 2021. 15. (régi sorozat 42. szám) DOI: 10.56045/BLM.2021.15 ISSN: 2939-6921 URL: https://leveltarimozaikok.bparchiv.hu/wp-content/uploads/2023/02/BLM_2021_15.pdf
Jegyzetek
[1] Beethoven Fisz-dúr szonáta (Op. 78.), amelyet Brunszvik Teréznek komponált meghallgatható itt: https://www.youtube.com/watch?v=kk4qLV0Mej0
[2] Brunszvik Teréz grófnő naplói és feljegyzései. 1. köt. / szerk. és a bev. tanulmányt írta Czeke Marianne. – Budapest : MTT, 1938 Sárkány Ny. – CCCCL, 447 p., 3 t. ; 24 cm. – (Magyarország újabbkori történetének forrásai Emlékiratok). URL: https://real-eod.mtak.hu/7838/7/MTA_Konyvek_116813.pdf Letöltve: 2025.06.27.
[3] Naplóidézetek. In: Brunszvik Teréz : versek, cikkek, levelek, naplóidézetek / a bevezetőt írta, vál. és szerk. Hornyák Mária ; [ … ford. Kalász Márton et al.]. Martonvásár : Brunszvik T. Szellemi Hagyatéka Alapítvány, 2000. ISBN 963 00 5499 X. p. 42. URL: https://mek.oszk.hu/15700/15795/15795.pdf Letöltve: 2025.06.27.
[4] A magyar kisdedóvó 1938-ban. In: Brunszvik Teréz : versek, cikkek, levelek, naplóidézetek / a bevezetőt írta, vál. és szerk. Hornyák Mária ; [ … ford. Kalász Márton et al.]. Martonvásár : Brunszvik T. Szellemi Hagyatéka Alapítvány, 2000. ISBN 963 00 5499 X. p. 13–14. URL: https://mek.oszk.hu/15700/15795/15795.pdf Letöltve: 2025.06.27.
[5] Naplóidézetek. In: Brunszvik Teréz : versek, cikkek, levelek, naplóidézetek / a bevezetőt írta, vál. és szerk. Hornyák Mária ; [ … ford. Kalász Márton et al.]. Martonvásár : Brunszvik T. Szellemi Hagyatéka Alapítvány, 2000. ISBN 963 00 5499 X. p. 41. URL: https://mek.oszk.hu/15700/15795/15795.pdf Letöltve: 2025.06.27.
