Akár újévi köszöntésre is alkalmas lenne az a képeslap, amely 1900 körül két szálloda között egy szépen gömbölyödő sertéscsaládot ábrázol. A furcsa párosítás teljesen helyénvaló, hiszen ezek a szállodák fogadták a Kőbányára érkező sertéskereskedőket – ahogy 1871-ben hirdették – a 19000 hízott sertés kiállítására „látogató közönség a részvény-szálloda restauratiojában jó frissítőket is talál.”
A Részvény Szálloda az 1869-ben Schuszter János által alapított Első Magyar Sertéshizlaló és Kölcsönelőlegező r. t. tulajdonában volt. Ekkor már bő húsz esztendeje működtek a város szélén a sertéspiacok és -hizlaldák, egyre növekvő forgalommal. A következő 25 évben a Kőbányán áthaladó vagy ott hizlalt sertések mennyisége évi fél millióról egy millióra növekedett. Ezt a – vasút melletti kedvező fekvésen kívül – azok a korszerű körülmények tették lehetővé, amelyek európai hírt vívtak ki a telepnek. Még a drezdai állatorvosi akadémia hallgatói is meglátogatták a higiénikus szállásokat és a kapcsolódó egységeket: ipari vasutat, piacot, vágóhidat, boncolóhelyiséget, labort, szappanfőző és zsírkészítő üzemet. Tanulmányozhatták a trágya- és hullakezelést is.
Mivel a hazaiakon kívül a Romániából és Szerbiából nyugat felé exportált sertések is itt haladtak keresztül, nagy jelentősége volt az állategészségügyi felügyeletnek. 1880. február 1-én alakult meg a kőbányai sertésveszteglő-intézet, amely közvetlenül a földmívelésügyi miniszter hatáskörébe tartozott. Az első időkben fő tevékenységük a borsókakór szűrése volt, de a hizlalt állományok felügyelete is a hatáskörükbe tartozott. 1893-ban született meg a hivatal saját rendtartása. Ekkor már 14 állatorvos dolgozott itt.
Az 1895 májusában kitört sertésvész jelentette a legkomolyabb próbát, és egyben a hizlalda legsötétebb időszakát. A nyár végére 16000-es elhullás és 4000 kényszervágás jelezte a pusztítást. Bár Kovács Árpád állatorvos már korábban megállapította, hogy nem minden „sertésvész” lépfene vagy orbánc, a sertéspestisről még hiányosak voltak az ismereteik. A járvány idején nevezték ki az ifjú Marek Józsefet a kőbányai állategészségügyi hivatalhoz, ahol Rátz Istvánnal és Hutÿra Ferenccel vállvetve küzdött a ragály ellen. A sikertelen immunizálási próbálkozások után 1907-ben került sor az első hatékony szérumos kísérletekre. 1912-ben Köves János megalapította a Phylaxia Szérumtermelő Rt.-t, ahol a kőbányai sertésekre alapozva folyt a szérumtermelés, és a még hatékonyabb szimultán oltás fejlesztése.
Orbán Éva
Eredeti megjelenés: Orbán Éva: Sertések Kőbányán. Magyar Állatorvosok Lapja, 2021. 143. 12. 706.
