Minden nemzedéknek megvan a maga speciális szókincse, szlengje, amit csak a beavatottak, az adott korosztályok tagjai ismernek. Ezek a szavak vagy kifejezések a nemzedékek létszámának csökkenése következtében lassan-lassan ködbe vesznek, eltűnnek. Mentsük meg őket, ne legyenek az enyészet áldozatai! Szószedetünkben, kifejezés-gyűjteményünkben az Állatorvos-tudományi Egyetem hallgatóságának szlengszótárából csipegetünk, abból a szlengből amit ők használtak a XX. század utolsó harmadának évtizedeiben.
Először is fogalmazzuk meg: mi is az a szleng? A Wikipedia ezt írja: „A szleng olyan csoportnyelv, mely kis létszámú, sok időt együtt töltő, azonos foglalkozású vagy érdeklődési körű csoportokban születik, és fontos társas szerepet tölt be ezekben a közösségekben: erősíti az összetartozás érzését, és elkülöníti az adott közösséget a többitől”.
Robbantott csirke
A menzán hetente legalább egyszer sorra került főétel volt, akár rántott, akár paprikás formában, amely anatómiailag felismerhetetlen csirke-részeket tartalmazott. Volt benne bór, hús, ín és csont vegyesen, beazonosíthatatlanul.
A kép forrása: http://sussunk-fozzunk.hu/receptoldal/1212/Vegyes+szarnyas+porkolt.recept
Tripper bár
A Péterfy Sándor utca kórház Bethlen Gábor téri épületének földszintjén üzemelő büfé általánosan használt neve volt. Napjaink korosabb állatorvos-nemzedékeinek kedvelt reggeliző-tízóraizó helye volt a múltban. Az egyszerű hideg ételeket (sonkatekercset, kaszinótojást, franciasalátát), tejet, kávét és üdítő italokat árusító büfét hallgatóságunk – az épület emeletén működő bőr- és nemibeteg osztályra utalóan – a bensőséges „Tripper-bár” névvel illette.
A kép forrása: https://katharoszkonyhaja.gportal.hu/gindex.php?pg=34584231&nid=6474446
TSZ-ház*
A VII. kerület, Murányi utca 51. szám alatti épület vicces neve volt, amelyben kezdetben – az 1950-es évek elején – 12 állatorvos család lakott. Akkortájt a VII. kerületi Tanács olyan, vidékről származott fiatal oktatók részére utalt ki kétszoba összkomfortos lakásokat, akik házasok voltak. Ebben a házban lakott rövidebb-hosszabb ideig – többek között – Cseh Sándor (később a szülészet professzora), Glósz László (az Anatómiai és Szövettani Tanszék híres-hírhedt adjunktusa), Guzsal Ernő (később a szövettan tanára), Kiss Miklós (utóbb a Rendelőintézet adjunktusa), Kovács Ferenc (több ciklusban Egyetemünk rektora, az állathigiénia tanára), Tamás László (később a Sebészeti és Szemészeti Tanszék vezetője). A TSZ-ház állatorvos-családjainak száma a későbbiekben folyamatosan csökkent, a lakók jobb minőségű lakásokba költöztek.
* A fiatalabbak kedvéért: a TSZ a termelőszövetkezet rövidítése
A kép forrása: Google Maps
Vatta
Örök kategória. amely korszaktól és politikai kurzustól teljesen független volt. Amikor az éppen aktuális vezetés közvetlen ráhatással vagy közvetett módon, ígérgetéssel rábírta a hallgatóságot valamely rendezvény látogatására, hogy az aula ne kongjon az ürességtől. Az ilyenkor ott unatkozó vagy éppen undorodó diáksereget nevezték vattának.
Z tanszék
Az egyetemmel szemben lévő szórakozóhely, amelynek tisztességes neve is volt: Zorbának hívták. Az István utca 11. számú ház pincéjében alakították ki, a környék ifjai számára, jóízű duhajkodási céllal.
A kép forrása: https://kocsma.blog.hu/2011/03/21/zorba_sorozo#gallery-1419325119_1
Képg
Dr. Kótai István