A feltalálók: Beer György (1927–2017) , gépészmérnők, a találmány kidolgozása idején egyetemi docens, 1975-től egyetemi tanár, a gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar Mezőgazdasági Gépek Javítása Tanszékének vezetője[1], elismert újító. (45%) Koltay Tibor (1928–1982), gépészmérnök, a gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Tovább …
Az újító: B. Kovács András (1925–1981) Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a sebészeti és szemészeti tanszék és klinika vezetője, az állatorvos-tudomány doktora, 10 éven át az egyetem rektorhelyettese, hat éven át rektora volt. (Forrás: Magyar Állatorvosi Panteon) További elnevezések: B. Kovács-féle éralákötőtű, Tovább …
Az újító: B. Kovács András (1925–1981) Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a sebészeti és szemészeti tanszék és klinika vezetője, az állatorvos-tudomány doktora, 10 éven át az egyetem rektorhelyettese, hat éven át rektora volt. (Forrás: Magyar Állatorvosi Panteon) További elnevezések: Fonálorsós sebvarró Leírás: „árszerű seb. Tovább …
Május az állatorvosi sebészek hónapja, olyan kiváló szakembereké, akik hozzátettek valamit – eszközfejlesztést, technika kidolgozását, új vizsgálati módszer bevezetését, tan- és kézikönyvet stb. – a szakmájukhoz. A sort Plósz Bélával (1863–1945) nyithatjuk, aki 160 éve május 19-én született. Neki köszönhető Tovább …
A sebzések a mindennapi élet részeként kísérik az embereket és az állatokat egyaránt. Nem csoda, hogy a sebfertőzések mindig foglalkoztatták a gyógyítókat. Az ókorban – mint Manninger Vilmos Az antisepticus és asepticus orvoslásmódok történetét összefoglaló munkájában írta – „Nagy megfigyelő Tovább …