in English A feltalálók: Tuboly Sándor (1932–2017), állatorvos, professzor 1932-ben, Hercegfalván, pedagóguscsaládban született. Tanulmányait az Állatorvostudományi Főiskolán végezte, ahol 1955-ben doktorrá avatták. Az 1976-tól az Állatorvostudományi Egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékének munkatársa, majd tanszékvezetője, nyugdíjba vonulásáig. Szent-Iványi Tamás (1920–1991) a Tovább …
A feltalálók: Beer György (1927–2017) , gépészmérnők, a találmány kidolgozása idején egyetemi docens, 1975-től egyetemi tanár, a gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar Mezőgazdasági Gépek Javítása Tanszékének vezetője[1], elismert újító. (45%) Koltay Tibor (1928–1982), gépészmérnök, a gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Tovább …
A feltalálók: Goóts László (1928–2018) állatorvosdoktor, Poroszlón állatorvos, a gyöngyösi állatkórház vezetője, majd városi főállatorvos (40%), B. Kovács András (1925–1981) állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a sebészeti és szemészeti tanszék és klinika vezetője, az állatorvos-tudomány doktora, 10 éven át az egyetem rektorhelyettese, hat éven Tovább …
In English A feltaláló/újító: Magyary-Kossa Gyula (1865–1944) orvosdoktor, a gyógyszer- és a méregtan tanára 1896-tól 1936-ig, az állatorvos-történelem előadója 1896-tól 1905-ig. Nagyszámú, fontos gyógyszertani és méregtani vizsgálatán kívül, amelyek közül a legismertebb az ún. Kossa-reakció, maradandót alkotott az orvos- és Tovább …
In English A szabadalom tulajdonosa: Állatorvostudományi Egyetem (Állategészségügyi Főiskolai Kar), a védelem 1996-ban megszűnt. Nyilvántartási szám: 179910 Feltalálók: (50%) dr. Debreczeni István (1920–1983), 1949-ben diplomázott. Főállatorvos, majd a hódmezővásárhelyi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum állategészségtani tanszékének, majd az Állatorvostudományi Egyetem hódmezővásárhelyi karának tanszékvezető Tovább …
Vannak emberek, akik egy-egy gyakorlati problémával szembesülve nem nyughatnak addig, amíg megoldást nem találnak. Ilyen volt a világhírű Marek József számtalan találmányával a Distoltól a villamos ingerlékenységet vizsgáló készülékig, és közéjük tartozott a coelotom megalkotója, Karpfer Konrád is. Karpfer 1912-ben Tovább …