Az újító: B. Kovács András (1925–1981) Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a sebészeti és szemészeti tanszék és klinika vezetője, az állatorvos-tudomány doktora, 10 éven át az egyetem rektorhelyettese, hat éven át rektora volt. (Forrás: Magyar Állatorvosi Panteon) További elnevezések: B. Kovács-féle éralákötőtű, Tovább …
Az újító: B. Kovács András (1925–1981) Állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a sebészeti és szemészeti tanszék és klinika vezetője, az állatorvos-tudomány doktora, 10 éven át az egyetem rektorhelyettese, hat éven át rektora volt. (Forrás: Magyar Állatorvosi Panteon) További elnevezések: Fonálorsós sebvarró Leírás: „árszerű seb. Tovább …
in English További elnevezések: Hetzel-hüvelyzáró ujjkés (Forrás—Állatorvosi értelmező szótár. Szerk. Gallyas Csaba, Holló Ferenc. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1984. p. 305.) Az újító: Hetzel Henrik (1875–1949) Állatorvosdoktor, a szülészeti tanszék alapítója (1918), a szülészet szervezője, előadója (1918–1928) és a szülészeti klinika Tovább …
in English Az újító: Hetzel Henrik (1875–1949) Állatorvosdoktor, a szülészeti tanszék alapítója (1918), a szülészet szervezője, előadója (1918–1928) és a szülészeti klinika (1929–1946), valamint a poliklinika vezetője 1936-tól 1945-ig. A meddőség kór- és gyógytanának elismert kutatója, első előadója. (Forrás: Magyar Állatorvosi Tovább …
in English Az újító: Azary Ákos (1850–1888) orvos, sebész, állatorvos, nyilvános rendes tanár, a belgyógyászati tanszék vezetője 1882-től 1888-ig; az állatjárványtan és állategészségügyi rendészet oktatója. Rövid ideig tartó munkásságával az állatorvosi belgyógyászat oktatása és művelése terén új korszakot teremtett. (Forrás: Magyar Állatorvosi Tovább …
in English Az újító: Azary Ákos (1850–1888) orvos, sebész, állatorvos, nyilvános rendes tanár, a belgyógyászati tanszék vezetője 1882-től 1888-ig; az állatjárványtan és állategészségügyi rendészet oktatója. Rövid ideig tartó munkásságával az állatorvosi belgyógyászat oktatása és művelése terén új korszakot teremtett. (Forrás: Tovább …
in English Az újító: Thahoffer Lajos (1843–1909) Thanhoffer Lajos (1843-1909) egyetemi tanár, a Pesti Állatgyógyintézet tanára az élettani, természet- és növénytani tanszéken 1872-1890 között. Orvosdoktori oklevelét 1867-ben szerezte, sebész. Balassa sebésztanár, majd Jendrássik intézetében dolgozott 1868-1869-ben. 1880-ban lett akadémikus, 1883-ban Tovább …
Május az állatorvosi sebészek hónapja, olyan kiváló szakembereké, akik hozzátettek valamit – eszközfejlesztést, technika kidolgozását, új vizsgálati módszer bevezetését, tan- és kézikönyvet stb. – a szakmájukhoz. A sort Plósz Bélával (1863–1945) nyithatjuk, aki 160 éve május 19-én született. Neki köszönhető Tovább …
Az időutazás az egyik legegyszerűbb módja, hogy megnézzük a 100 évvel ezelőtti Állatorvosi Lapokat. 1923 decemberében Jármai Károly elnök a Magyar Országos Állatorvos Egyesület 100. szakülésén megállapította: „Minthogy a rohamosan fejlődő állatorvosi tudományok minden ága eseményszámba menő újításokkal bővült, az Tovább …
in English A feltaláló/újító: Marek József dr. (1868–1952) „Állatorvos, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes és tiszteleti tagja, Kossuth-díjas egyetemi tanár. A M. kir. Állatorvosi Főiskola, majd a M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karának Tovább …