Az újító: Thahoffer Lajos (1843–1909) Thanhoffer Lajos (1843-1909) egyetemi tanár, a Pesti Állatgyógyintézet tanára az élettani, természet- és növénytani tanszéken 1872-1890 között. Orvosdoktori oklevelét 1867-ben szerezte, sebész. Balassa sebésztanár, majd Jendrássik intézetében dolgozott 1868-1869-ben. 1880-ban lett akadémikus, 1883-ban megírta az első magyar nyelvű szövettan könyvet. 1890-tól Lenhossék József utódaként a boncolási tanszék nyilvános r. tanára, ekkor lépett ki az Állatorvosi Tanintézet, illetve az Akadémia kötelékéből, ahol működése alatt modern szövettani laboratóriumot rendezett be. A tanításban ő vezette be először a mikroszkópot, és adta elő rendszeresen a szövettant. Az állatorvosi szövettan megalapítójának tekintjük. (Forrás: Magyar Állatorvosi Panteon)
További elnevezések: Thanhoffer-féle szfigmográf
Leírás:
„Alapjában véve Marey-féle sphygmograph, amelyet Thanhoffer módosított. Az ütőérre rugó szorítja az elefántcsont nyomólapot; a rugóhoz áttételesen kapcsolt íróemelő rajzolja papírra az érlökés görbéjét.” (Forrás:Állatorvosi értelmező szótár. Szerk. Gallyas Csaba, Holló Ferenc. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1984. p. 760.)
„Ez eszköz lényeges alkatrésze egy ruganyos rúgó (R), melynek szabad vége elefántcsontból készült nyomólappal van ellátva, ez az ütőér fölé jön s erre némi nyomást gyakorol. A rúgóhoz, nyomólapja fölött. fogasrúd van erősítve, melynek fogai fogaskerék fogaiba (fk) ütköznek. A fogaskerék ennél fogva a rúgó minden mozgásait kénytelen követni és a vele összekötött csavarral © beigazítható íróemelőt (E) is mozgatni fogja. Az íróemelő szabad vége ki van hegyesítve és mozgásait óramű (Ór) által előtte elvezetett aluminium-lemez kormozott papírral bevont felületére (OO) karczolja fel. Az eszközt kötelékkel (k) erősítjük az art. radialis fölé úgy, hogy az óramű a könyökizület felé legyen fordítva. Felírás után az óvatosan levett papírlapot schellakk-oldatba mártjuk és száradni hagyjuk.” (Az eljárás részletes leírásának és a képnek a forrása: Klug Nándor: VII. A vér és vérkeringés élettana. In: Klug Nándor: Az emberélettan tankönyve 2. rész. Különös élettan : II. Az anyagforgalom élettana és III. Az egyénforgalom élettana. Budapest, Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1888. p. 298.)
Év: 1878 (1876)
Érdekesség: „– Magyar tudós találmánya. Dr. Thanhoffer Lajos, a budapesti állat-gyógyintézet jeles fiatal tanára, nálunk az élet- és szövettan egyik legalaposabb mivelője a Marey-féle Sphygmographot (pulsus-jelző) egészen ujjá alakította, illetőleg a helyett egy tökéletesebb sphygmographot szerkesztett, mert a Marey-féle pusus-jelzőből csak az órát és rámát tartotta meg. Dr. Thanhoffer L. a saját sphygmographjának mintáját elvitte Párisba, hol a kiállítás alkalmából megfordult, s ott Breguet-nél megcsináltatta. Párisba menet a mintát Münchenben a nagyhírű Voith-nak bemutatta, ki nemcsak a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott róla, hanem azonnal intézkedett is, hogy a Marey-féle sphygmograph helyett a Thanhoffer-féle pulsus-jelzőt használhassa vizsgálódásaiban. Újabban Ziemsen, müncheni kórházigazgató, a leghíresebb belgyógyászok egyike a gyakorlat és elmélet terén, szintén megkereste mind Breguet-t Párizsban, mind dr. Thanhoffer Lajost Budapesten, hogy az ő sphygmographját megszerezhesse. Szívesen gratulálunk a fiatal tudós e szép sikeréhez, s reméljük, hogy túlságos szerénysége daczára is megengedi nekünk, hogy ezt a magyar tudományosság becsületére valló hírt nem hallgattuk el.” (Forrás: Ellenőr. Esti kiadás, 1878. okt. 25. 639. sz. [p. 2.])
További irodalom: Thanhoffer Lajos: Az érverésről : önálló vizsgálatok alapján. (Előadta a III. osztály ülésén 1878. decz. 4. s kidolgozva beadta 1878. január havában.) In: Értekezések a természettudományok köréből. IX. Budapest : A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, 1879. 84 p. számos illusztrációval
Orbán Éva
