Tóth Béla Lajos – Széchenyi Zsigmond

Dr. Tóth Béla Lajos

Állatorvosdoktor, az állatorvos-tudomány kandidátusa, biokémikus, a biokémia oktatója egyetemünkön (1965–1972), majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem állatélettani és állat-egészségtani tanszékének vezető egyetemi tanára. Az elektroforézises technika bevezetője az állatorvosi kutatásokba. Ennyi olvasható Tóth Béla Lajosról (1925-1999) az Magyar Állatorvosi Panteon c. web oldalon.
Sokunknak, de sajnos az élet rendje szerint egyre kevesebbünknek, vannak emlékei Tóth Béláról, a lebilincselő előadásairól vagy a biokémia szigorlatok alkalmával kihúzandó „11-es” tételekről, amiket kivédeni nehéz volt.
A szigorlat után a harmadik évfolyam elején jelentkeztem nála diákkörösnek. Nagy élmény volt, ahogy akkoriban mondták a „Kemény tanszék”-nek nevezett intézet munkájába bekapcsolódni. A sors úgy hozta, hogy a végzésem előtti évben Tóth Bélát meghívták Gödöllőre az Agrártudományi Egyetem Állatélettani és állat-egészségtani tanszékére vezetőnek. Egy évig még az Alma Materben is tartotta az óráit, így 1973-ban megkérdezte, tőlem, hogy lenne-e kedvem a nála megtapasztalt munkát Gödöllőn folytatni, kiegészítve az anatómiai alapok oktatásával. Mivel ez utóbbi diszciplínát is kedveltem, így természetesen igent mondtam.
A talán hosszúra nyúlt bevezetőt azért tettem, hogy megmagyarázzam azt, hogy a több évtizedes személyes kapcsolatunk alatt, hogyan tárult fel számomra az általam természetesen át nem élt, de a közelmúlt kor egy-egy és nemcsak a szakmához kapcsolódó momentuma.
Tóth Béla Lajos akkor még főiskolai besorolású egyetemünk elvégzését követően Polgárra került állatorvosnak. Elmondása szerint meglehetősen egyhangú rutinnal, de a község vezetése által állandó politikai ellenőrzés alatt telt akkor az állatorvos élete.
Egyik ilyen szigorúan ellenőrzött feladat volt a sertések oltása. Mivel egyedül, alkalmas szaksegéd nélkül nyújtotta az állatorvosi ellátást, szólt a tanácsházán, hogy jó lenne, ha biztosítanának neki egy épkézláb fogóembert a feladat ellátására. Azt a választ kapta, hogy nyugodjon meg az állatorvos elvtárs, holnap reggelre küldünk valakit, aki ért az állatokhoz. Másnap reggel, egy nagydarab, erős csontozatú, markáns arcvonású ember tisztelettel jelentkezett nála a lakásánál. Azt mondta a bejelentkezéskor, hogy őt küldték a tanácstól. Udvariasan erős kézfogással mutatkozott be: Széchenyi Zsigmond vagyok.
A híres vadászíróról szóló Wikipedia szócikkben erről az időszakról ezt a félmondatot olvashatjuk: „…1951-ben kitelepítették egy Hajdú megyei Polgár melletti tanyára.”

Széchenyi Zsigmond Afrikában
Széchenyi Zsigmond Afrikában

 

Prof. Dr. Bárdos László

 

A képek forrása:
Tóth Béla Lajos (Magyar Állatorvosi Panteon) URL:  http://konyvtar.univet.hu/panteon/kepek/tothbl.jpg Letöltve: 2020.02.15
Széchenyi Zsigmond Afrikában. 1927. január 1. https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9chenyi_Zsigmond#/media/F%C3%A1jl:Sz%C3%A9chenyi_Zsigmond.JPG

További adatok:
Bárdos László: Tóth Béla Lajos (1925–1999). Magyar Állatorvosok Lapja, 1999. 121. 9. 570.
Széchenyi Zsigmond a wikipédián https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9chenyi_Zsigmond
Tóth Béla Lajos életrajza http://www.huveta.hu/bitstream/handle/10832/741/TothBelaLajos.pdf?sequence=1&isAllowed=y