Úr és kutya

Mann: Úr és kutya

Mann, Thomas: Úr és kutya. A törvény. Budapest : Gabo Kiadó, 2015.

 

Thomas Mann Úr és kutya című, Idill alcímet viselő hosszú elbeszéléséből többek közt megtudhatjuk, hogyan került Bausan, a nem kifogástalan pedigrével rendelkező németvizsla-kölyök az íróhoz, a müncheni villába, azután megismerkedünk a környékkel, ahol ők ketten, úr és kutyája, sétáikat teszik, (parkerdő, folyópart, mező), végül beszámolót kapunk arról, hogyan űzi, kergeti a sétaterületen élő apróvadakat Bausan.

Feltűnő, hogy a mai kutyatartás alapkérdései – behívható-e a kutya – semmi teret sem kapnak kettejük viszonyában. A kutya, mai fogalmaink szerint, fegyelmezetlen. A séta számára azt jelenti, hogy akkor hagyhatja ott a gazdáját, amikor csak akarja. És apróvadak, fácánok, nyulak után veti magát. Mann szerint Bausan a vadászatot nem a zsákmány miatt űzi, hanem puszta szórakozásból. Egyedül az egeret eszi meg, ha sikerül kiásni a járatát.

Az író persze olykor alaposan antropomorfizálja négylábú sétáló társát: kutyájának jelleme, gondolatai vannak. Mann szerint például a kutya lelki alkata népi-egyszerű. Ennek az egyszerűségnek a következménye például az, hogy Bausant egy vízszintesen kitartott pálca átugrására egyszerűen nem lehet rávenni. Minek, gondolja a kutya, alatta is át lehet futni – értékeli a helyzetet az író, aki tárgyilagosan azt is közli, hogy falat, árkot, sűrű sövényt azonban Bausan minden nehézség nélkül átugrik.

A mű könnyed hangvételű. Nagy részben problémamentes órákról szól. Hiszen a sétálás a témája, azaz a pihenés és a szórt, de éppen ezért mindenre odafigyelni tudó, mindent felszívó figyelem. A mozgás öröme mindkét felet áthatja. A kutyáé azonban viharosabb mozgás, ívekkel és kitérőkkel, a gazdájáé lassabb, egyenes vonalú. Egymást tanítják, peripatetikus úr és kutyája, még akkor is, ha a hatalmi viszonyok az úrnak kedveznek.

A mű bő száz éve, 1918-ban jelent meg első ízben. A mai olvasó persze jól tudja, hogy a gazda és kutya kapcsolat egészen más alapokon is nyugodhat. Lehet például kutyát láncon tartani hátsóudvarban, ahol gyér árnyékot egyedül egy régi, használaton kívüli autó szolgáltat. Ismerős helyzet az is, amikor a kutya arra való, hogy kegyetlenül elverjék, rajta vezetve le az élettel járó nehézségek által keletkezett frusztrációt, tehetetlenséget, dühöt. Szerencsére az állatvédelmi törvények korában ilyen esetek már nem maradhatnak meg adott gazda és kutya titokban tartható magánügyeként. Van lehetőség, van jog a beavatkozásra és a szenvedő, megkínzott állat kimenekítésére a számára áldatlan körülmények közül.

Lehetséges, hogy az az érzékeny, aggodalommal teli figyelem, ami manapság a földi élővilág állatországbeli tagjaira irányul, elvezet valamiféle paradicsomi idillhez? Nyilván nem minden esetben: a ragadozó állatnak szükségképpen zsákmányállata is van. Kutyák és gazdáik között azonban lehetséges – a kutya testi fenyítését nem tartalmazó nevelés által – olyan viszony, amit az író nyomán mi is idillinek nevezhetünk.

Ám legyünk őszinték: Bausan történetében is találkozunk a megveretésére utaló megjegyzésekkel, a vízszintesen kitartott bot átugrása, illetve át nem átugrása kapcsán. Két megjegyzés kívánkozik ide. Az egyik: úgy látszik elkerülhetetlen, hogy az emberi társadalom függelmi viszonyai, (úr és alattvaló, elnyomó és elnyomott, parancsadó és parancsvégrehajtó, végső soron tehát „főkutya” és „alkutya”), ne szivárogjanak át óhatatlanul is a gazda és kutyája kapcsolatába. Hiszen láthatjuk, hogy egy nagyműveltségű, érzékeny, humanista író, az emberi kultúra egyik óriása sem zárkózik el erőszakosságtól, ha kutyáját „mutatványra” akarja tanítani.

A másik megjegyzés tréfás: sokkal többet tudnánk ember/gazda és kutya kapcsolatának valódi mibenlétéről, ha a kutyák is tudnának írni. Megtudhatnánk például, mi volt a véleménye Bausannak mindarról, amit Thomas Mann írásából megtudhatunk. Nem lehetetlen, hogy Bausan, a kutya, írása alcímeként nem használta volna az „idill” kifejezést. És roppant izgalmas lenne Konrad Lorenz vagy Csányi Vilmos kutyáinak írásait olvasni, az ő véleményüket hallani gazdáikról.

 

Büki Mátyás

 

Színházi ajánlat: Bálint András azonos című irodalmi önálló estje a témában a Radnóti Színházban látható. További információ: http://radnotiszinhaz.hu/repertoar/ur-es-kutya/