Bizonyára sokaknak ismerős a Google tudományos keresőjének, a Google Tudósnak (https://scholar.google.com/) a mottója: „Óriások vállán”. Arra a magától értetődő dologra utal ez, hogy a tudományos eredmények egymásra épülnek, még ha nem is vezet mindig egyenes út az egyik felismeréstől a másikig. Az pedig, hogy hogyan hat egy-egy tudományos nézet az „utókorra”, régen foglalkoztatja a tudomány művelőit, és régen szeretnék mérhetővé tenni azok, akik a kutatásokat finanszírozzák.
A hatás nyomon követhető (többek között) az eredményeket tartalmazó közlemények utóéletében, azaz abban, hogy mikor, milyen kiadványokban, hányan hivatkoznak ezekre. A hivatkozások száma önmagában is sokatmondó, de nem feltétlenül biztosítja az összehasonlíthatóságot. Ezért igyekeztek különféle mutatókat kidolgozni, amelyek közül – minden vita dacára – az impaktfaktor bizonyult a legsikeresebbnek. (Történetéről lásd Vinkler Péter összefoglaló cikkét.)
Az impaktfaktor – amelyet 1976 óta tesznek közzé – az amerikai Insitute for Scientific Information (mai nevén Clarivate Analytics) nemzetközi adatbázisain (Web of Science: Science Citation Index Expanded, Social Science Citation Indexes, Arts & Humanities Citation Index, Emerging Sources Citation Index) alapul. Ezek az adatbázisok nemcsak az egyes cikkek bibliográfiai adatait és összefoglalóját, esetleg a teljes szöveghez vezető ugrópontot tartalmazzák, hanem feldolgozzák a cikkekben vagy a cikkek végén található hivatkozásokat, és kapcsolatot létesítenek a hivatkozás és a hivatkozott cikk és egyéb dokumentum között. (A feldolgozás csak folyóiratcikkekre terjed ki, de a hivatkozott disszertációk, könyvek, szabadalmak, konferencia anyagok stb. is megtalálhatók, bár gyakran hiányos adattartalommal.)
A folyóiratok impaktfaktorait (és egyéb tudománymetriai jellemzőit) a Journal Citation Reports nevű adatbázis tartalmazza, amelyben 2020-ban 12 056 folyóirat szerepelt. Ezek közül a „Veterinary medicine/Animal health” és a „Veterinary sciences” kategóriában 141 folyóiratot találunk. (A határterületeket – Dairy & Animal Science, Reproductive biology, Virology stb. – itt figyelmen kívül hagytuk.)
Az impaktfaktor (magyarul hatástényezőnek is mondják) számítása úgy történik, hogy összeszámolják, hogy a folyóiratban az adott évet megelőző két évben hány hivatkozható cikk – tehát nem szerkesztőségi közlemény, levél, rövid közlemény, hír stb. – jelent meg, majd megállapítják, hogy ezekre a cikkekre az adott évben hány hivatkozás történt. Képletben kifejezve:
hivatkozások X évben a folyóiratban az X-1+X-2 évben megjelent hivatkozható cikkekre
A folyóirat impakt faktora X évben = ———————————————————————————————————————-
X-1+X-2 évben megjelent hivatkozható cikkek száma
A hazai kiadású állatorvosi folyóiratok közül évtizedek óta kettőnek van impaktfaktora.
- Az Acta Veterinaria Hungarica (Akadémiai Kiadó) angol nyelvű cikkeket közöl. A 141-es rangsorban 2019-ben a 82. helyet foglalja el (IF 2019 0,991, önhivatkozások* nélkül 0,897).
- A Magyar Állatorvosok Lapja (Mezőgazda Kiadó Kft.) túlnyomó részben magyar nyelvű cikkeket közöl angol nyelvű összefoglalókkal és ábrafeliratokkal. 2019-ben a rangsor 138. helyén állt (IF 2019 0,107, önhivatkozások* nélkül 0,061).
* Önhivatkozás egy folyóiratban a korábban szintén e folyóiratban megjelent cikkre történő hivatkozás.
Az impaktfaktor egy-egy folyóirat teljesítményéről, hatásáról mond valamit, és valójában sem egyes cikkek, sem egyes szerzők értékelésére nem alkalmas, és ezt egyre inkább tudomásul veszik a tudományos teljesítmények értékelői is. (E kérdésekről bővebben olvashatnak az alábbi cikkekben.)
Összeállította: Orbán Éva
További olvasmányok:
Berhidi Anna, Szluka Péter, Vasas Lívia: Tudománymetriai újdonságok. Vége az impakt faktor egyeduralmának? Magyar Onkológia. 2009. 53. 115–125. DOI: 10.1556/Monkol.53.2009.2.3 URL: https://huon.hu/2009/53/2/0115/0115a.pdf Letöltve: 2020.11.22.
Csaba László, Szentes Tamás, Zalai Ernő: Tudományos-e a tudománymérés? Megjegyzések a tudománymetria, az impaktfaktor és az MTMT használatához. Magyar Tudomány, 2014. 175. 4. 442–466. URL: https://epa.oszk.hu/00600/00691/00127/pdf/EPA00691_mtud_2014_04_442-466.pdf Letöltve: 2020.11.22.
Ferenc Viktória: A magyar tudományos nyelv nyelvökológiai megközelítésből. Magyar Tudomány [Digitális kiadás.] , 2018. 179. 3. DOI: 10.1556/2065.179.2018.3.6 URL: https://mersz.hu/hivatkozas/matud_f4509_p66#matud_f4509_p66 Letöltve: 2020.11.22.
Marton János, Varró András, Varró Vince: Impakt faktor és tudományos teljesítmény. Magyar Tudomány, 2004. 110. 12. 1395-1403. URL: http://epa.oszk.hu/00600/00691/00012/pdf/EPA00691_magyar_tudomany_2004-12_1395-1403.pdf Letöltve: 2020.11.22.
Marton János, Pap Kornélia, Hulesch Helga: Impakt faktor és kutatási teljesítmény – Az értékelés gyakorlata. Magyar Tudomány, 2006. 166. 1. 92–98. URL: http://www.matud.iif.hu/2006-01.pdf Megtekintés: 2020.11.22.
Marton János, Pap Kornélia: Mit tud az impaktfaktor? Magyar Tudomány, 2010. 171. 7. 811–815. URL: https://epa.oszk.hu/00600/00691/00079/pdf/mtud_2010_07_811-815.pdf Letöltve: 2020.11.22.
Papp Zoltán: Mire is hogyan nem lenne szabad használni az impakt faktort? Magyar Tudomány, Magyar Tudomány, 2006. 166. 1. 99–103. URL: http://www.matud.iif.hu/2006-01.pdf Letöltve: 2020.11.22.
Vinkler Péter: A Garfield-tényező. Magyar Tudomány, 2003. 109. (48) 1604–1610. URL: http://epa.oszk.hu/00700/00775/00061/pdf/EPA00691_magyar_tudomany_2003-12_1604-1610.pdf Letöltve: 2020.11.22.
