William Dick (1793–1866)

William Dick

Elszánt tekintet, keményen összeszorított száj. Mintha William Dick a szobrász (John Rhind Arsa) elé is csak egy pillanatra ült volna le, hogy gyorsan induljon a következő órára. A térdén pihenő lólábvég arra utal, hogy pályáját – apja nyomdokaiba lépve – patkolókovácsként kezdte és az állatorvoslás professzoraként fejezte be.

1793. május 6-án született. Ifjan John Barclay anatómia előadásait látogatta, aki hamar meglátta Dickben a tehetséget, az ambíciót és a veleszületett intelligenciát és további tanulásra ösztönözte. Londonba utazott, és a Veterinary College háromhónapos tanfolyamának elvégzésével állatorvosi diplomát szerzett. Visszatérte után Mr. Scott of Parton iskolájában kezdett tanítani, ahol eleinte csak néhányan látogatták az egyhónapos kurzust. A skót mezőgazdaság fellendítésére alapított Highland Society of Scotland 1823-ban kezdeményezte állatorvosi témájú előadások tartását. Ennek nyomán William Dick megkezdte 24 kovács és más érdeklődő oktatását. 46 előadást tartott a lovak, marhák, birkák, sertések és kutyák anatómiájáról és betegségeiről. A gyakorlati képzés színhelye apja Clyde streeti műhelye volt. 1825-től már vizsga zárta a tanfolyamot, 1828-tól pedig a társaság diplomáját nyerték el a sikeresen végzett hallgatók. 1829-től Dick a Clyde Streeten folytatta az oktatást és hamarosan új épületet emelt e célra, amelyben 1840-ig egyedül képezte az állatorvosokat. A tanfolyam ekkor már két teljes évig tartott.

Dick életét az állatorvoslásnak szentelte. Az oktatás mellett magánpraxist folytatott. Tizenkét éven át a The Veterinarian szerkesztője volt, és maga is számos klinikai közleményt adott ki. 1842-ben „a királynő állatorvosa” lett. Mindemellett az edinburgh-i és a burntislandi városi tanácsban is tevékenykedett. Legfontosabb segítője, támasza húga Mary Dick volt, aki nemcsak az iskola pénzügyeit intézte, hanem szigorúan őrködött a hallgató ifjak magaviselete felett is, akik neki tartoztak számadással, ha valami helytelenséget követtek el.

150 éve bekövetkezett halálakor Dicket így búcsúztatták: „hatalmas tehetség volt, nagy szakmai tudással és tapasztalattal… Nem ismerte a félelmet, és sem ideje, sem tehetsége nem volt a szavak megválogatásához, de olyan tisztességes, őszinte, jó természetű és önzetlen volt, hogy jóformán nem volt ellensége, és mindenhol igaz barátokra lelt.” Szobra ma Edinburgh-ban, a róla elnevezett állatorvosképző intézmény előterében áll.

Orbán Éva

Eredeti megjelenés: Orbán Éva: William Dick 1793-1833 [1866]). Magyar Állatorvosok Lapja, 2016. 138. 2. 66.

További olvasmány: Orbán Éva: Állatorvos-történeti múzeumok : Kocsmamúzeum és múlt-jövő campus: Edinburgh. Kamarai Állatorvos, 2017. 12. 2. 52-54. Teljes szöveg: http://hdl.handle.net/10832/1723