„Embernek használ, ki állatot véd!” hirdeti az Állatvédők Világszövetségének magyarországi osztálya által kibocsátott sorsjegy. Az állatvédelem társadalmi, kulturális, politikai beágyazottságának könyvtárnyi az irodalma, amely részben azt is bizonyítja, hogy az állatvédelem nem köthető egyértelműen a társadalmi felszabadításhoz. Az első európai állatvédelmi törvényt például az angol polgárháború közepén, 1654-ben a puritánok hozták, megelégelve az olyan véres, az italozáshoz és fogadásokhoz köthető szórakozásokat mint a kakasdobás vagy a kutyák bikákra uszítása. A restauráció idején ezt visszavonták, és a 19. században erősödött csak meg újra az állatvédelem, amikor – 1824-ben – megalakult a Society for the Prevention of Cruelty to Animals, az első állatvédelmi társaság. Közben 1833-ig még lehetett rabszolgát tartani és 9 évnél fiatalabb gyerekeket munkára fogni.
A 19. század utolsó éveiben a tudományos kísérletezés fellendülésével a viviszekció elleni harc lett az állatvédelem egyik fontos kérdése. Az élveboncolás engedélyhez kötésére Angliában került sor először 1876-ban. Az Állatvédők Világszövetsége magyarországi osztályának is ez volt az egyik fő célkitűzése, dacára annak, hogy az állatvédelemben is vezető szerepet játszó Herman Ottó kijelentette: ha „saját emberi létünk, testünk fennmaradásának föltételeit meg akarjuk ismerni, az állatok vizsgálatához kell folyamodnunk…” A kísérleti állatok „a tudomány martyrjai“, de áldozatukat az emberek érdekében hozzák. 1888-ban pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter az egyetemekre, a földmívelés- ipar- és kereskedelemügyi miniszter pedig az állatorvosi tanintézetre vonatkozóan adott ki olyan rendeletet, amely szerint „Eleven állatokon való boncolást (Vivisectio) egyedül komoly tudományos vizsgálódás, vagy fontos, oktatási célból, csak tanár, vagy legfölebb tanársegéd végezhet…”, lehetőség szerint altatást követően, alacsonyabb rendű állatokon.
1925-ben a szervezet már anyagi gondokkal küzdött, ezért a népszerű tárgysorsolás eszközével próbált forrásokat szerezni ismeretterjesztő-nevelő munkájához. A 100 nyeremény között a főnyeremény egy automobil volt.
Az antiviviszekciós mozgalom egyik vadhajtása a zsidó tudósok, orvosok elleni támadás volt. A Harmadik Birodalom 1933-ban megalkotta az egyik legátfogóbb állatvédelmi törvényt, részben egy új identitás kialakításának eszközeként. A náci propaganda párhuzamba állította a viviszekciót a kóser vágással, és ez utóbbi részletes bemutatása az uszítás eszközévé vált.
Orbán Éva
Eredeti megjelenés: Orbán Éva: Állatvédősorsjegy. Magyar Állatorvosok Lapja, 2022. 144. 1. 2.
