Az újító: Berrár Mihály (1884–1929)
Állatorvosdoktor, a sebészet és szemészet tanszékvezető tanára 1921-től 1929-ig. Széles látókörű, a fiziológiában és a szövettanban is jártas, kiváló kutató, világosan és szabatosan fogalmazó pedagógus és szakíró. Az állatorvosi szemészet első magyarországi művelője; több egyszerű szemészeti vizsgáló módszer és műszer alkotója. Az első teljes állatorvosi sebészeti tankönyv írója.
(Forrás: Magyar Állatorvosi Panteon)
További elnevezések: Berrár-féle eljárás, Berrár-féle myopiás folt, Berrár-féle vizsgálati módszer
Leírás: „lovak súlyosabb myopiájának a gyarkolatban jól használható egyszerű vizsgálati módszere, amely a myopiás folt fölismerésén alapul.”
(Állatorvosi értelmező szótár. Szerk. Gallyas Csaba, Holló Ferenc. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1984. p. 80.)
Az eljárás részletes leírásának és a képnek a forrása az alábbi cikk:
Berrár Mihály: A lovak myopiájáról. Állatorvosi Lapok, 1923. 46. 9–10. p. 47–49.
Év: Berrár Mihály a tárgyban írott első közleménye után öt évvel, 1922 májusában tartott előadást a lovak myopiájáról. Ennek közlését kérte egy állatorvos az Állatorvosi Lapoktól, amely hivatkozott az 1917-es közleményre*, és ennek folytatását** közölte 1923. évi 9–10. számában.
* Berrár Mihály: A „sclerosisos gyűrűk” myopiás eredete. A myopia fokának egyszerű megállapítási módja. Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1917. 13. 3–4. p. 59–74.
** Berrár Mihály: A lovak myopiájáról. Állatorvosi Lapok, 1923. 46. 9–10. p. 47–49.
Érdekesség: A Berrár myopiavizsgálatot egyszerűségéért és a hadi lovakon történő könnyű alkalmazhatóságáért dícséri Maly Nándor honvéd főállatorvos állatorvosdoktori értekezésében* 1927-ben.
Fehér Dezső említi**, hogy az eljárás kidolgozásában részt vett Berrár Mihály asszisztense, Kómár Gyula is, aki részletesen ismerteti a vizsgálatot szemészeti munkáiban***, és annak általa módosított változatát is, amellyel a Berrár-féle vizsgálati módszer alkalmassá tehető „mind a myopia bármely fokának, mind pedig az emmertropiának vagy a hypermetropiának felismerésére és fokának meghatározására… Ehhez az eljáráshoz az egyszerű szemtükrön kívül csupán egy 4–5 D-és domború lencsére van szükségünk. Ha ezt a lencsét a vizsgálandó szem elé helyezzük, segítségével a kisfokban myop, emmertrop vagy hypermetrop szemet nagyobb fokban myoppá tesszük, hogy ily módon a szem távpontja a myopiás folt alapján megállapíthatóvá váljék.” Egy szép színes rajzon szemlélteti a jelenséget: 37. kép. Myopiás folt a gyűrű alakú lencsereflexekkel ló szemében (szemtükri kép).
* Maly Nándor: A lovak szaruhártya- és lencse astigmatismusa, különös tekintettel a myopiára. Állatorvosdoktori értekezés kivonata. Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1927. 21. 1–6. p. 70–80. URL (különlenyomat): https://core.ac.uk/download/pdf/154252122.pdf Megtekintve: 2023.05.14.
** Fehér Dezső: Szemhibák jelentősége versenylovakon. Magyar Állatorvosok Lapja, 1985. 40. 7. p. 424–426.
*** Például: Kómár Gyula: Állatorvosi szemészet. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1953. p. 36–38.
Orbán Éva
