Harmad éven a gyógyszertan tanszéken Kovács Jenő professzor mellett Bálintffy István adjunktus okított minket főleg a recept írás rejtelmeire és szabályaira, mindezt anekdotákkal fűszerezve. Ő szerkesztette a mi időnkben még nagyon keresett és hasznos Állatorvosi terápiás útmutató című könyvecskét, amely ott lapult minden állatorvos táskájában. Ebből alakult ki a későbbiekben a Phylaxia által kiadott állatorvosi zsebkönyv.
Bálintffy adjunktus a lovat, mint az állatorvos páciensét, tréfásan „lókomának” emlegette, így maradt rajta a Lókoma ragadványnév.
Az 1957-es kiadású Állatorvosi Gyógyszertan könyvben még szerepel az Oleum crotonis, igaz apró betűvel, mint drasztikus, már akkor is elavultnak tekintett hashajtó. A gyakorlaton Bálintffy adjunktus, aki gyógyszerész volt, mesélte, hogy hallgató korában az édesapja vidéki patikájában gyakornokoskodott egy évfolyamtárs barátjával. Ők is tanultak a krotonolaj drasztikus hatásáról, de persze sosem volt módjuk ezt a hatást megtapasztalni. Volt a patikának egy gyakori „kuncsaftja”, aki nem találván elég erősnek a kocsmai pálinkát, ide tért be egy-egy pohárka „tiszta szeszt” fogyasztani. Rajta kipróbáljuk, gondolták a fiatal gyógyszerésztanoncok, és egyik alkalommal 1-2 csöpp krotonolajat tettek a felhörpintésre szánt alkoholba. Izgatottan várták, mi lesz. Az emberünk szokás szerint felhörpintette az adagot, letette a pohárkát, de megfordulni már nem volt ideje, ott helyben összefosta magát. Más élettani következményről nem tett említést, hacsak azt nem számítjuk ide, hogy a közben a laborból előkerült patikatulajdonos atya szigorú és pedagógiai jellegű utasítása értelmében, a kísérletező kedvű tanoncoknak kellett a helyiséget kitakarítani.
Évfolyamtársai támogatásával lejegyezte dr. Etter László
A kép forrása: Bálintffy István (szerk.): Állatorvosi terápiás útmutató. 2. kiad. Budapest, Mezőgazdasági K., 1957.
