Száz esztendeje, 1923. február 10-én halt meg az első fizikai Nobel-díjas, Wilhelm Conrad Röntgen, aki 1895-ös felfedezésével forradalmasította az orvosi diagnosztikát, és új utakat nyitott a gyógyításban. Hazánkban 1896 januárjában készült az első röntgenfelvétel, és néhány évvel később az orvosegyesület ülésén Alexander Béla késmárki orvos bemutatta X-sugarakkal készült felvételeit, amelyeken – a technika tökéletesítésével – „a csontváz alkatrészei nem, mint eddig egy síkban, hanem plasztikusan… jelennek meg”. Az újítást és a további kutatásokat többek között Hutÿra Ferenc is lelkesen támogatta. Bár már 1896-ban születtek közlemények az X-sugár állatorvosi felhasználásáról, és a Veterinariusban Bodon Miksa 1899-ben leírt egy esetet, amelyben egy macska hasűri daganatát röntgenvizsgálattal is kimutatták, sőt, az első tankönyv (Henkels: Lehrbuch der veterinärmedizinischen Röntgenkunde) is megszületett 1926-ban, a röntgenológia az 1930-as évek végéig nem vált az állatorvosi gyakorlat részévé.
A megkésett alkalmazást az állatorvosi röntgenológia hazai bevezetésében úttörő szerepet játszó Kovács Gyula több tényezővel magyarázta. Az első a vizsgálat tárgya, maga az állat, amelynek a rögzítése, valamint a testtömegbeli eltérések nagy nehézségeket okoztak. A rögzítés során az állatorvos vagy az asszisztens keze is jelentős sugármennyiséget kapott, így gyakoriak voltak az égési sérülések, nem volt kielégítő a sugárvédelem. Míg a kisállatok átvilágítására alkalmasak voltak a humán célokra készített röntgenberendezések, a nagyállatok vizsgálatához a készüléket módosítani kellett és növelni kellett a sugarak áthatolóképességét.
A M. kir. Állatorvosi Főiskola 1929-ben szerezte be első röntgenkészülékét. Kovács Gyula ismertetője szerint ennek elhelyezése nem volt megfelelő, ezért két év alatt felmondta a szolgálatot. Ezután a sebészeti tanszéken háromosztatú (vizsgáló, gépterem, sötétkamra) helyiséget alakítottak ki az új berendezés számára, amely összeköttetésben volt a nagyállatok műtőjével, ahol azok röntgenvizsgálata történt. A Magyar Siemens-Reiniger Művek által felállított, emberi vizsgálatokra szolgáló készüléket célszerűen át kellett alakítani. Képünk ezt a berendezést mutatja a „gépteremben”, amely végül a kisállatok vizsgálójából leválasztott, dróthálóval védett sarok lett.
Kovács Gyula 1939-ben magántanári képesítést szerzett az állatorvosi sebészeti röntgendiagnosztika témaköréből és később a röntgenanatómia területén is jelentős eredményeket ért el.
Orbán Éva
Eredeti megjelenés: Orbán Éva: Röntgenkészülék az állatorvosi főiskolán. Magyar Állatorvosok Lapja, 2023. 145. 2. 66.
A kép forrása: Kovács Gyula: A sebészeti és szemészeti klinika röntgenberendezése. Állatorvosi Lapok, 1935. 58. 11. p. 177.
