Magyarországon a 17. században indult meg a selyemtenyésztés. Mária Terézia olasz szakembereket hívott, akik selyemfonodát építettek Óbudán. Ennek emlékét őrzi a Filatorigát elnevezés. Ma is látható a II. József utasítására, Agustino Mazzocato által építtetett Selyemgombolyító, ahol szegény szülők gyermekei találtak munkát és iskolát, amelyben – többek között – a selyemtenyésztést és -feldolgozást is megtanulták. Ez a manufaktúra az 1830-as évekig működött.
„A’ selyembogár tenyésztése, és gondviselése rövid idő alatt, és csekély fáradsággal, melly a’ legfinomabb, ’s leggyengébb személynek is csak mulatságára vagyon, szép jutalommal kedveskedik. Ennél fogva a’ nehéz munkára alkalmatlan kezeket igen okosan erre fordítja a’ szorgos Gazdaszszony” – bíztatja Nagyváthy a magyar asszonyokat. Részletesen ismerteti a selyemhernyó gondozásának és tenyésztésének fortélyait. A kezdőknek azért inkább azt ajánlja, hogy „a’ Nemes Vármegyék Selyem-Inspectoritól” szerezzék a petéket. Ekkorra ugyanis selyemtenyésztési felügyelők működtek, és szervezett volt a gubók felvásárlása is. Nemcsak ő vélekedett úgy, hogy a selyemtenyésztés „gyerekjáték”: Tessedik Sámuel is jelentős mennyiségű selymet termesztett és dolgozott fel kisiskolás lányokkal.
A reformkor nagyjai, közöttük Széchenyi István, Bezerédj István, Wesselényi Miklós foglakoztak a selyemtenyésztéssel, amely az 1840-es évekre érte el a fénypontját. Ekkor végigsöpört az országon a Nosema bombycis (foltkór vagy szemcsekór), és a jelentős pusztítás mellett nyersanyaghiányhoz vezetett. A válságból a kiegyezés után lábalt ki az ágazat. 1880-ban Bezerédj Pál vezetésével megalakult az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség. Kísérletek kezdődtek Tangl Ferenc, Abonyi Sándor és mások közreműködésével a selyemhernyó energiaforgalmával, táplálásával, új fajok bevezetésével kapcsolatban. Az eredmény nem maradt el: 1905-re hazánk ismét előkelő helyet foglalt el Európa selyemiparában. Az I. világháború ismét visszavetette a fejlődést, de a hazai selyemtenyésztés rangját jelzi, hogy 1929-ben a Nemzetközi Selyemszövetség két magyar szakembert is felkért, hogy vegyen részt az alapszabály kidolgozásában.
Orbán Éva
Eredeti megjelenés: Orbán Éva: A Selyemgombolyító. Magyar Állatorvosok Lapja, 2016. 138. 6. 322.
A kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Selyemgomb1.jpg
A selyemtenyésztési felügyelőség táblája a Csészényi Kávéző és Pörkölő gyűjteményében található.
További olvasmány: Nagyváthy János: Magyar házi gazdasszony. 2. kiadás. Pest : Trattner-Károlyi Ny., 1830. Szabadon olvasható elektronikus változat: http://mek.oszk.hu/10300/10363/10363.pdf
