Ha meg akarjuk érteni, hogyan válik egy állatorvos homoktövis-termesztővé végig kell követnünk Guoth János életútját, nem szokványos pályafutását, főként azt, hogy különleges személyiségének köszönhetően hogyan küzdött meg a történelem hozta kényszerekkel.
[Egy rendkívüli életút, Losonc]
1923. június 13-án Losoncon született, Csehszlovákiában. A gimnáziumot is szülővárosában végezte, de az I. bécsi döntés következtében már Magyarországon érettségizett. Amikor a pályaválasztásra került a sor, 1940-41 táján, úgy gondolta, hogy apja foglalkozását folytatja, jogász lesz, de amikor ezt édesapjával közölte, az egy rejtélyes mondattal válaszolt: – Jogállamban jogásznak, rendőrállamban rendőrnek kell menni. Guoth János ezt úgy értelmezte, hogy nem lehet jogász, és az állatorvosi pályát választotta. Mivel szlovákul is tudott, Brno és Budapest jöhetett szóba. Végül ez utóbbi mellett döntött. Ekkor tudta meg, hogy apja unokatestvére, Guoth Gy. Endre a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Kara állatorvosi osztályának sebészeti tanszékén tanszékvezető.
[Egyetemi évek, háború]
Tanulmányait jó eredménnyel végezte, amit a tanszékvezető nagybácsi úgy honorált, hogy az első év végi szigorlatok letétele után szerény mértékben hozzájárult megélhetési költségeihez. A háborús évek nem voltak békések az állatorvosi főiskolán sem.
1944-ben a hallgatókat Németországba telepítették. Guoth János nagy nehézségek árán hazatért Losoncra, hogy apja véleményét kikérje. Végül úgy döntött, hogy inkább bujkál, de nem megy Németországba. Magánházakban, majd az állatorvosin húzódott meg, de egy Guoth Gy. Endrével kapcsolatban álló katonatiszt figyelmeztette, hogy ez nem biztonságos. Adott neki egy írásos parancsot, amivel az óbudai „ló-ellóban”, azaz lóelosztóban (katonai lovak istállója) kellett jelentkeznie, ahol két társával dolgozhatott. Az ostrom előtt visszarendelték őket „az állatorvosi tanintézet védelmére”. Mellesleg Guoth Gy. más hallgatókat is megóvott a nyilasoktól.
A háború után folytatta tanulmányait, de többé nem tudott szüleivel kapcsolatot tartani – a határt lezárták. Fizikai munkát vállalt, hogy eltartsa magát. Néhány társával költöztető csapatot alkottak, és két taligával hordták a lakhelyet keresők bútorait. 1946-ban diplomát szerzett.
[Sebészet, majd Anatómiai Tanszék, a szövettan]
Rövid ideig a sebészeti tanszéken dolgozott, de úgy vélekedett, hogy jobb, ha nem a rokona keze alatt van, így amikor üresedés lett, átment az Anatómiai és Szövettani Tanszékre. A szövettan oktatása 1948-ban került az élettan tanszékről az anatómiához. A kép – a szövettani dolgozó képe Kotlán Sándor könyvéből – még a háború előtti helyzetet, tehát inkább Guoth János diákéveit illusztrálja.
[Tudományos munka, oktatás]
1948-ban „summa cum laude” a doktori címet is megszerezte – ami ekkor nem járt automatikusan az állatorvosi végzettséggel. Témája: A ló ujjcsontjainak röntgenanatómiája és sebészeti betegségeinek röntgenkórjelzése – a sebészeti anatómia és a radiológia mezsgyéjén mozog. Későbbi tanszékvezetője (1947–1967 között), Kovács Gyula volt a radiológia megalapozója az állatorvosképzésben. Az első röntgenkészüléket 1929-ben szerezte be a tanintézmény. A képen a második szerkezet látható.
Hamarosan kiderült, hogy mind az anatómiához, mind az oktatáshoz jó érzéke van. Az akkor Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Karán szövettant, az Agrártudományi Egyetem, Anatómia, Szövet- és Fejlődéstani Intézetében a haszonállatok anatómiáját oktatta. Jó előadónak tartották, akinek humorérzéke is volt, és fiatal oktatóként jó kapcsolatot tudott kiépíteni a hallgatókkal.
Az állatorvosin 1951-től Guoth János a szövettan oktatója. Hamarosan átfogó szemléletről és újító szellemről tesz tanúbizonyságot e téren is. Amint a Kovács Gyula által írt docensi felterjesztéséből megtudjuk, Guoth János az oktatási reform motorja volt, és vezető szerepet vállalt az alábbiakban:
- tantervi harmonizáció (anatómia-szövettan-fejlődéstan)
- módszertani újítások (episzkóp használata, diavetítés)
- tanári értekezletek az újítások bevezetésére
- szakkör a tehetséges hallgatók számára
- felzárkóztató foglalkozás az elmaradó hallgatóknak
- oktatófilmek: hasüregi savóshártya-kettőzetek, ménló lágyéktájékának tájanatómiája, kasztráció („alkalmazott/sebészeti anatómia”)
Szépen haladt előre a ranglétrán, tanársegéd, adjunktus, majd docens (1952) lett. Hihetetlen munkabírását számos tudományos dolgozata és a tankönyvek és jegyzetek sokasága bizonyítja.
[Tudományos publikációk]
A Magyar Állatorvosok Lapja és az akkoriban indult Acta Veterinaria Hungarica hasábjain megjelenő tudományos publikációk sorának szerzője, illetve társszerzője táj- és funkcinonális anatómiai, szövettani témákban, még humán orvosi kutatásokban is részt vesz.
[Tankönyvek és jegyzetek]
Tankönyvírásban is részt vett: anatomiai és szövettani tankönyvek, jegyzetek, atlasz, kórbonctani jegyzet jelzi munkásságát. (Lásd még a bibliográfiát.)
[Forradalom – ellenforradalom, 1956]
Ígéretes pályáját az 1956-os események törték derékba. A levéltári forrásokra és visszaemlékezésekre támaszkodva összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy az állatorvosi karon komoly forradalmi esemény nem történt. Alapvetően a hallgatóság és a campus megőrzésére törekedtek.
Guoth János (Tary Máriával és más oktatókkal) október 23-án a hallgatók után ment a Műegyetemhez azzal a céllal, hogy az indulatokat csillapítsák, a hallgatóságot együtt tartsák, védjék a szélsőséges megnyilvánulásoktól. Guoth a hallgatók előtt sem titkolta véleményét az eseményekről. A forradalom napjaiban Urbányi László, választott igazgató és több tanártársa a campuson tartózkodtak, azt lezárták, és a hallgatókat is bent tartották. Rövid néhány napig működött a diákbizottság, a munkástanács, a fegyveres kapuőrség. Egy-két hevesebb vérmérsékletű diákvezető megsemmisített néhány káderlapot, és lekerült a főépületről a vöröscsillag, de az oktatók igyekeztek minden atrocitásnak elejét venni.
Az események után azonnal, még 1956. novemberében vizsgálóbizottság állt össze Mócsy János nagy tekintélyű professzor vezetésével, amely megállapította, hogy nem történt olyan esemény, amely fegyelmi következményeket igényelne. Ennek ellenére Guoth Jánost 1957 márciusában letartóztatták és közel három héten át a kőbányai gyűjtőfogházban tartották, „durva és megalázó” körülmények között, ahonnét – egy volt hallgatója tanácsára – vesztegetés segítségével szabadult. Szabadulása után az Állatorvosi Főiskolán munkára jelentkezett és dolgozott szeptemberig.
A nyár folyamán a főhatóság, a Földművelésügyi Minisztérium felülvizsgálatot rendelt el, aminek eredményeként több személynél „ellenforradalmi tevékenységet” vagy visszaélést állapítottak meg. Eltávolították – a fegyelmi eljárás megszüntetése dacára – Urbányi Lászlót, Kómár Gyulát, Guoth Jánost, Tary Máriát és Ronyec Barnabás nyelvtanárt, Schmidt Lajos laboránst. Guoth Jánosnak szeptember 15-ei hatállyal mondtak fel, mert „Az utóbbi időben tanúsított politikai magatartása miatt alkalmatlanná vált arra, hogy szocialista rendszerünkben egyetemi ifjúságunkat nevelje.”
[Kitüntetés elvétele, kandidátus]
Megfosztották 1955-ben kapott „A felsőoktatás kiváló dolgozója” kitüntetésétől, de engedték, hogy kandidátusi fokozatát megszerezze a pajzsmirigy beidegzése témában.
A zaklatások, bírósági eljárások egészen 1983-ig kísérték életét, amikor egy jó ügyvédnek sikerült ezeket leállítania.
[A gyakorlatban]
Ilyen előzmények után Guoth Jánosnak nehéz volt elhelyezkednie. Nem habozott fizikai munkát vállalni, hogy családját, kisgyermekeit eltartsa. Egy idő után volt hallgatói segítségével a szakmában helyezkedett el.
Újító szelleme nem engedte, hogy egyszerűen „mezei állatorvos” legyen: tanul, újít, megoldja az elé kerülő problémákat, vállalkozik. Egy példa újító hajlamára: barátjával kidolgoznak egy kétkerékmeghajtású motort, amely kimondottan jégen rendezett motorversenyekre alkalmas.
Először Pest és Nógrád megye állami gazdaságaiban, illetve a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságában látott el szakállatorvosi feladatot: az állami gazdaságok szarvasmarha-állományának selejtezését. Kényes feladat volt ez, mert például a vemhes állat véletlen kiselejtezése súlyos következményekkel járhatott volna. Mivel nem volt e téren gyakorlata, az előző nap kiselejtezett tehenet hajnalban a vágóhídon várta, vágás után megvizsgálta, diagnózisát ellenőrizte és tanult belőle.
[Kisállattenyésztési Kutatóintézet, baromfis könyvek]
Néhány év után örömmel ment át a Kisállattenyésztési Kutatóintézethez, ahol – adminisztratív munkakörben ugyan – részt vett egy új broilerfajta kitenyésztésében az NDK számára. Közben baromfi- és galambtenyésztési könyvek társszerzője volt. Végül a Sasad MgTSZ exportszervező főllatorvosa, főállattenyésztőjeként az új broiler exportjával foglalkozott – azaz ismét vállalkozói oldala mutatkozott meg.
[1983 – nyugállomány vagy újrakezdés?]
Nyugdíjba vonulásakor új családot alapított, két kisgyermeke született. A rá jellemző nyitottságon, újító hajlamon, tevékenységen kívül ez is motiválta, hogy aktív maradjon. Ahogy maga írja: „Korábban a nagy gazdaságokban rengeteg állat rendszeres megfigyelése, értékelése bőséges alapanyagul szolgált különféle kísérletek megvalósításához. Egyidejűleg különböző gyógynövényekkel foglalkoztam, intenzíven a homoktövissel. Azóta is ez a fő témám.” (Guoth, 2008) Egymás után adja be szabadalmait hazai és nemzetközi szinten.
[Takarmány és gyógytakarmány szabadalom]
Újításai a takarmány-előállításra, illetve gyógytakarmányok készítésére vonatkoznak, és ezekben már fellelhetők a homoktövis-feldolgozást előkészítő tapasztalatok.
[Egészséges táplálkozás]
Az egészséges táplálkozással, kedvező hatású élelmiszerek, étrendkiegészítők előállításával foglalkozó szabadalmai mutatják, hogy egyre inkább érdeklődik a természetgyógyászat iránt.
[Nemzetközi szabadalmak]
Az állattartó helyiségek energiatakarékos szellőzésével kapcsolatos szabadalma Svájctól Dániáig több országban elfogadott.
[Parlagfüves kecske]
A természetgyógyászat iránti érdeklődését mutatja a parlagfűvel etetett kecske esete. Az ilyen kecskék teje segíthet a parlagfű-allergiásokon.
[Természetgyógyászat, homoktövis-termesztés]
A homoktövis (Hippophae rhamnoides) kétlaki cserje, Ázsiában, Észak-Európában, Kanadában őshonos. Hazánkban egyetlen helyen, Újpesten terem természetes módon. Ez az élőhely kiemelt védelem alatt áll, azonban sok helyen termesztik már, mivel egyre szárazuló éghajlatunk is megfelelő körülményeket biztosít. A cserje 2–4 méter magasra nő, tüskés ágain nehezen leszedhető csokrokban fejlődnek a narancsos színű bogyók. Több fajtát termesztenek kedvező élettani hatása miatt. Igen gazdag vitaminokban (C, E, F), szerves savakban, karotinoidokban, olajokban, falvonoidokban, antioxidánsokban. Gyümölcse, magja és levele is használható.
Guoth János fő kutatási területe a homoktövis lett, amelyet tucatnyi formában állított elő a saját ültetvényeiről származó gyümölcsökből. Kísérleteket folytatott és természetgyógyásszá vált.
1991-ben alapította a törökbálinti HÉBÉ Kft-t, és amerikai kutatási eredmények alapján homoktövisből vonta ki az E-vitamint. A termékeket exportálta Olaszországba, Ausztriába, Németországba, az Egyesült Államokba. 1999 táján feldolgozóüzemet létesített Törökbálinton, 2002-ben pedig létrejött az Energ Innov Szövetkezet.
[A homoktövis – csodaszer?]
Elmondása szerint a homoktövis egyaránt jó az epe és májbántalmakra, kiemelten foglalkozott a rheumatoid arthritisben történő alkalmazásával, ami igen sikeresnek bizonyult, de jó az immunrendszer egyensúlyának helyreállítására, az allergia leküzdésére, érrendszeri betegségek ellen – és rendkívüli a C- és E-vitamin, antioxidáns, aminosav tartalma is.
[A homoktövis – perspektíva]
A homoktövistermesztés perspektíva lehet a termelők számára, mert sivatagosodó területeken, öntözés nélkül is jól terem. Perspektíva a gyógyításban és a megelőzésben is, mert igen sok területen felhasználható. A publikációs statisztikát nézve – a PubMed adatbázisra támaszkodva – azt látjuk, hogy a 2000-es években egyre szaporodnak a homoktövisre vonatkozó tudományos közlemények, azaz a homoktövis „a 21. század gyümölcse” a publikációk mennyisége alapján, tehát Guoth János vagy húsz esztendővel megelőzte a korát.
Hazai publikáció viszonylag kevés van, ezek a homoktövis néhány paraméterével foglalkoznak (C-vitamin, antioxidánstartalom). Többségük 2010 után született.
A PubMed adatbázisban megkerestem a bizonyítékokon, azaz klinikai kipróbálásokon alapuló szisztematikus áttekintéseket, illetve az „anekdotikus” áttekintéseket, amelyeknél az áttekintett irodalom kiválasztási szempontjai kevésbé szigorúak. Mindkét közleménytípus a homoktövisre vonatkozó tudományos közlemények eredményeit összegzi. Ennek alapján az alábbi betegségekkel kapcsolatban vizsgálták a homoktövis kedvező hatását:
2023
- az ionizáló sugárzás hatásának csökkentése
2022
- bioaktív vegyületek: funkcionális élelmiszerek
- kardiovaszkuláris betegségekben (szerepe lehet a vérrögképződés megelőzésében)
- metabolikus szindróma (+ hatás zsíranyagcsere, koleszterinszint, 0 hatás cukorszint)
- fitokémia és farmakológia
- betegségmegelőzés
2021
- dermatológia, psoriasis
- égési sérülések kezelése
- fitokémia és farmakológia (flavonoidok)
- anyagcserebetegségek
- betegségmegelőzés
- bioaktív összetevők
- sebgyógyulás
- isorhamnetin (flavonoid)
2020
- sebgyógyulás
- fitokémia
- isorhamentin
2019
- sebgyógyulás cukorbetegeknél
- homoktövis-olaj zsírsavainak egészségügyi hatásai
- bogyók és levelek kémiai összetételének eltérései
- szárazszem
Összefoglalva: bizonyosan állíthatjuk, hogy Guoth János helyes úton járt, a homoktövis a jövő gyümölcse.
[Kései elismerés]
Jó tudni, hogy ha megkésve, de a külső elismerést is megkapta Guoth János. A földművelési tárca elismerte a homoktövissel kapcsolatos munkásságát, és a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kara 2006-ban címzetes egyetemi tanári címmel honorálta munkásságát. 2008-ban átvehette gyémántdiplomáját is.
Guoth János élete, személyisége példája annak, amit Németh László a Kísérletező ember című kötetében úgy ír le, hogy „a gályapadból laboratóriumot csinál”. A történelem hozta nehéz időszakokban rugalmassága, munkabírása, ötletessége, vállalkozó szelleme, innovációi és megújulóképessége nemcsak átsegítették a legválságosabb hónapokon, hanem valami újat és értékeset is sikerült létrehoznia, megteremtenie.
Orbán Éva, Kótai István
A legfontosabb források:
A homok gyümölcse. Portré dr. Guoth Jánosról. (Rendező: Szitnyai Jenő). URL: http://duna-media.hu/2012/04/09/a-homok-gyumolcse/ Letöltve: 2023.02.10.
Kiss Márton (összeáll.): Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei az Állatorvostudományi Főiskolán. In: Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban. Szerk. Osváth Zsolt, Zsidi Vilmos. A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. Budapest, MFLSZ, 2007. p. 43–70.
Guoth János: A pajzsmirigy beidegzése. [Állatorvostudományi kandidátusi értekezés kivonata]. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztályának közleményei, 1958. 13. 1-2. sz., 203-204. p.
Guoth János: Reggel 7-tõl 5–6-ig tömve vagyok munkával…. Kamarai Állatorvos, 2008. 3. 4. sz. 84-86. p.
— — —
* Az előadás elhangzott a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár TUDÓS tárlat – Gyümölcsöző életutak sorozata keretében, 2023. február 15-én
